Az egyenruhások Bicskén, a Losonczi utcában ellenőriztek 2023. január 8-án az esti órákban egy helyi illetőségű férfit - írja közleményében  az FMRFK Kommunikációs Szolgálata.   

A rendőrök megállapították, hogy pénzbírságok megfizetésének elmulasztása miatt összesen hét körözés van érvényben ellene. A 31 éves férfit a rendőrségre előállították és őrizetbe vették.

Tegnap óta a nyilvánosan is kutatunk egy Bajorországban 1945-ben amerikai hadifogságba került bicskei katona személye kapcsán. Fehér Klára felfedezése volt, tőle kaptam az amerikai alakulatok  által elfoglalt Dachau-ban, a  volt lágerben, az egykori  halálgyár területén  megírt  szívhez szóló, Bicskére címzett  karácsonyi levelet, ami minden sorával háromszor aláhúzza a béke, a szeretet, a család fontosságát. 

320573155_1215128282549034_3015348816000277245_n.jpg

321000280_1682644695466834_2634289206494838774_n.jpg 

https://www.facebook.com/fellner.janos

Kezdetben annyit tudtunk, hogy a levél írója "Feri". Néhány családtag neve is kiderült és az is, hogy Vitályos Béla kézbesíti. Hogy ez megvalósult-e, nem tudjuk.  Klára második lépésben kiderítette, hogy BŐCS Ferencről van szó. Harmadik üzenete már tartalmazta az  1922-es születési évet is, és hogy 1946-ban ért haza az Apponyi utcába, ahová levelét is címezte. 

Én pedig megvilágosodtam, mert gyerekkorom javarésze ebben az utcában zajlott, bár az én életemben sosem nevezték Apponyinak. De én tudtam a régi nevét Rédei nagyszüleimtől. Bőcs Ferenc testvérét Andrást jól ismertem.  Ebből az Apponyiból lett Marx Károly utca, ma pedig az Aradi vértanúk emlékét őrzi elnevezése. 

A házszámot csak azért nem jegyzem, mert a magánszemély lakcíme érzékeny adat és a két ház mai tulajdonosainak személyes adatainak védelméhez való jogát tiszteletben tartom.  Szülői házunk 9. és 10. szomszédja. Olyan szépen felújították mindkét Bőcs házat, hogy hét nyelven beszélnek. Az egyikben élt Bőcs Ferenc édesanyja, ez volt az ő szülői háza.  Bőcs Ferenc és felesége, a 2014-ben, 90 éves korában elhunyt Bőcs Ferencné Bokros Mária is itt éltek. Mariska nénit ismertem, tiszteltem. Halála előtt írtam róla, amiből búcsúztatóján felolvasott a tiszteletes úr.

Bőcs Ferencet biztosan láttam, de nem emlékszem rá, mert fiatalon, 1976. május 19-én elhunyt. Testvérét, Bőcs Andrást  viszont nagyon jól ismertem, tiszteltem. Írtam is róla, mert nyugalmazott őrnagyként ő volt a Marx Károly utcai Petőfi Emlékkönyvtár könyvtárosa. Bőcs András is volt hadifogságban. De ő keleten. Bőcs Ferenc, a Németországból hazatért katona egyetemen tanított, tanársegédként, legjobb tudomásom szerint vegyész volt és/vagy matematikus. Tudós. A nagy öröm, hogy a saját kis blogomon nem egyedül özvegye nekrológját írtam meg, nem,csak testvérére emlékeztem, hanem egy képet is találtam, ahogyan utaznak be Pestre dolgozni a bicskei lakosok, köztük Bőcs Ferenc.    

Bicskén élő rokonukkal is sikerült beszélgetnem, amit folytatni fogunk. Bőcs Ferenc a Műegyetem Vegyészmérnöki Karának dékáni hivatalát vezette. Köszönjük a képeket a családnak.   Mária, Ferenc és András egy sírban nyugszanak a bicskei református temetőben. 

dekani_hiv_vez.jpg  

 

A szomszéd házakról még annyit, hogy két normál méretű telek egy teleknek számított. Családban maradt. Bőcs Ferenc a régebbiben élt, a vasúthoz közelebb eső házban  Bandi bácsi építtette meg a magáét, de azt már  téglából. 

            

 

Bicske helytörténete és a világháborúk bicskei vonatkozásai iránt különösen érdeklődő Fehér Klára ajánlotta figyelmembe ezt tegnap a Bogya Károly utcából.

(Blogom helytörténeti posztjainak százai miatt gondolhatta, hogy  érdeklődéssel fogadom. Meg is osztottam a Bicskei Szó Facebook csoportban.) Klára időközben a dokumentumok tulajdonosával is felvette a kapcsolatot és megtudta: a Bőcs családhoz tartozik Ferenc, a levél írója. Jómagam a Táncsics, a Bethlen utcákban ismerek Bőcsöket. Bőcs Kriszta iskolatársam pedig egykor a Bocskaiban utcában élt.

Várjuk a reakciót, hogy a hadifogoly levélíró kinek a kije. A levélben a Bicskén szintén jól ismert Vitályos családnév is említésre kerül. 

Jómagam legjobban Bőcs Andrást, Bandi bácsit  ismertem az egykori  Marx Károly utcából. Nyugalmazott katonatiszt korában itt, a Petőfi Emlékkönyvtárban dolgozott. 

A kincs tulajdonosa más bicskei ereklyékkel is rendelkezik. 

A levelet minden bizonnyal abban a hadifogolytáborrá lett, felszabadított lágerben írta Bőcs Ferenc, amit egy volt lőszergyár területén 1933-ban hoztak létre Bajorországban H. Himmler parancsára. Olvasom, hogy itt egykor az SS központ állam lett az államban, Münchentől 20 km-re. Április 29-én az amerikai 42. és 45. gyalogos hadosztály bevonult a táborba. Ide érkezhetett meg a levele szerint korábban megsérült bicskei, aki egy new york-i hadikórház (field hospital) levélpapírját kapja meg.    

Bőcs Ferenc átéléssel, minden bizonnyal könnyek között írja sorait. Nem panaszkodik, elegánsan nem terhel bajaival senkit. Talán nem is tehetné, hiszen valószínűleg elolvassák, mielőtt elvinné a posta.  Eljutott hozzá, hogy Bicskén hányszor ment át a fornt, nem biztos abban sem, hogy egyáltalán élnek a címzettek, édesanyja és testvérei. Ha élnek, akkor milyen ínséget kell elviselniük azon a karácsonyon, 77 évvel ezelőtt.

     

 

320573155_1215128282549034_3015348816000277245_n.jpg

 

 

321000280_1682644695466834_2634289206494838774_n.jpg   

 

 

321504327_466740708949193_2382854399092387231_n.jpg

 

321142054_689178202920901_7029901797681652132_n.jpg

December 26-án, karácsony estéjén tűzoltók száguldottak megkülönböztető hang- és fényjelzéssel Bicskén, a Kisfaludy után keresztül.

A bicskei Batthyány Lajos utca egyik családi házában keletkezett tűz. A konyhában egy hűtőszekrény és a környezetében lévő berendezési tárgyak égtek. Ezt a bicskei önkormányzati tűzoltók oltották el egy vízsugárral - tudta meg a Bicskei Szó Farkas-Bozsik Gábor tűzoltó alezredestől, aki a Fejér megyei Katasztófavédemi Igazgatóság helyettes szóvivőjeként válaszolta meg a Bicskei Szó kérdését.

A katasztrofavdelem.hu szerint a három karácsonyi napon 70 lakástűz volt Magyarországon. 

Olvasói jelzések érkeztek arról, hogy tegnap reggel Bicskén az Előhegyen az út mellett egy férfi hulláját találták meg. 
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs szolgálatához fordultunk. Kérdésünkben benne volt a fagyhalálra vonatkozó részlet, de ez a felvetés túl korai lehet az eljárás elején:  
"Bejelentés érkezett a rendőrségre 2022. december 19-én 9 óra 30 perc körül, hogy Bicske Előhegy dűlőben a földön egy férfi fekszik. A helyszínen megállapítást nyert, hogy az 55 éves férfi elhalálozott, az eset kapcsán az idegenkezűség gyanúja nem merült fel, a körülményeket a Bicskei Rendőrkapitányság vizsgálja közigazgatási hatósági eljárás keretein belül."

Késő estig helyszíneltek a rendőrök.  

Egy valami biztos, tévhit, hogy az alkoholfogyasztás csökkenteni a megfagyás veszélyét - zárta levelét egy szemtanú. Ezt kell minél inkább terjeszteni, higy minél többen tudják és azt, hogy segítsünk minél többen olyan embereknek, akik ebben partnerek tudnak lenni, akik nem élnek vissza bizalmunkkal.  

Egy 40 éves bolgár férfival szemben embercsempészés bűntett elkövetése miatt indított eljárást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság - derül ki a FMRFK Kommunikációs Szolgátanak közleményéből.  Az egyenruhások 2022. december 14-én 17 óra körül az M1-es autópálya 43-as kilométerszelvényében ellenőrizték a bolgár honosságú járművet. Az utastérben a sofőrön kívül 11 fő utazott, akik magukat afgán állampolgárnak vallották, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták hitelt érdemlően igazolni. A rendőrök az embercsempészt elfogták, akit az illegális migránsokkal együtt a rendőrségre előállítottak, majd őrizetbevétele mellett gyanúsítottként hallgatták ki és előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amit a bíróság elrendelt. A hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően a migránsokat – visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Szintén eljárás indult egy 23 éves szerb állampolgár ellen, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján 2022. december 14-én 22 óra 45 perckor, egy osztrák honosságú járművel nyújtott segítséget 8 fő indiai és 2 fő afgán férfinak a jogellenesen átutazáshoz Magyarország területén. Az egyenruhások az embercsempészt az M1-es autópálya 48-as kilométerszelvényében elfogták, majd a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként hallgatták ki, majd előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amit a bíróság elrendelt. A migránsokat visszakísérték az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az egykori ÁFOR üzemanyagtöltő állomás feltételezett talaj- és talajvízszennyezésére engednek következtetni Molnár Dániel képviselő csatolt megállapításai. Az észlelés napján küldte el megállapításait Bálint Istvánné polgármesternek, aki 27-én azt válaszolta, hogy nincs információja erről, amit a képviselő érzékszerveivel érzékelt, de értesítette a kivitelezőt valamint felhívta Molnár Dániel figyelmét arra, hogy bicskei lakosként a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékes hatóságánál tehet bejelentést. 

„Az IMCS projekt keretében a vasútállomás környékén szénhidrogénnel szennyezett talaj került a felszínre. A szennyezett talaj kezelésével kapcsolatban a megrendelő az illetékes hatóságot megkereste.”

Mindez itt olvasható el egészében a 7. oldalon.     

A gyakorlat szerint az sem kizárható, hogy a Katasztrófavédelem fogja kezelni az itteni  problémát is. Mindenekelőtt bizonyára felmérik, hogy valóban történt-e szennyezés és honnan származik.

A Bicskei Szó a "kőolajszármazékkal szennyezett talaj és talajvíz" kifejezést használná, hiszen egy töltőállomáson ebből tároltak nagy mennyiségben. Ez az ÁFOR  (a vállalat központjának egykori címe: ÁFOR Ásványolajforgalmi Vállalat, Budapest IX., Közraktár u. 30.) esetében is így volt. 

Nem zárható ki, hogy a szennyezés még a működés közben indult és az sem lehetetlen, hogy éppen akkor terjedt jobban.  Kb. 20-25 éve homokkal töltötték meg a talajban  lévő tartályt (vagy inkább tartályokat) , hogy az felszívja a maradék "naftát". Ehhez képest a környékbeli lakosok beszámolói szerint erős a talaj és a talajvíz kőolajszennyezettsége. Olyan mértékű, hogy a területen keresztül vezető Lucernás-árok időszaki vízfolyásának vize is mocskolódik a szennyezett talajtól. Nem különben vizesárkaikban mozgó vagy álló csapadékon is látszik. De az eredeti céljukra már nem használható ásott udvari kutak olajos vizéről is beszámoltak.

A feltételezett tartály(ok)nem valószínűleg nem duplafalúak voltak a mai előírásoktól eltérően. Ha az ottani ÁFOR kút üzemelése ezekkel a tartályokkal pl. 1975-ben indult - ha nem korábban -, képzelhetjük, hogyan néz ki a maradvány ma.       

Nem mellékes a környéken élők problémáin, egészségügyi veszélyeztetettségén túl az sem,  hogy a Lucernás-árok a Spar-árokkal egyesül, nagy esők idején még ki is önt a Kölcsey utcában, mert korábbi egyenes medre derékszöget kapott a Kölcsey utca elején. Egyesül a Sárközi-árok vizével és a Szent László patakba folyik. 

Ez nem jelenti azt, hogy nincs remény a megoldásra. De sokkal jobb, ha nyilvánosság elé kerül a valószínűleg tényfeltárásnak nevezhető folyamat kezdete, amiben a civilben környezetvédelmi szakemberként dolgozó fiatal képviselő tette meg az első lépést. (A reménykedést erősíti, hogy szinte ugyanilyen eset megoldása történt meg a közelben, de erről még tájékozódnunk kell, mert mindössze egyetlen mondatos olvasói levél áll róla rendelkezésre. De megbízjató forrás, ezért fogjuk erről megkérdezn az illetékeseket.)             

 

bicske_moricz_zsigmond_utca_szennyezes_1_page-0001.jpg

 

 

bicske_moricz_zsigmond_utca_szennyezes_1_page-0002.jpg

 

bicske_moricz_zsigmond_utca_szennyezes_1_page-0003.jpg

bicske_moricz_zsigmond_utca_szennyezes_1_page-0004.jpg

 

Ki fog holnap tanítani?

Címkék: iskola

2022.12.09. 20:24

Kedves olvasónk azt kérdezte, miért bontanak az egykori Befogadó Állomás (Csabdi út 20.) területén épületeket. Megjegyezte, hogy a Csabdi felé eső részen területeket jelöltek ki az egykori intézmény kerítésén belül. 

Információink szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alakít ki logisztikai közponott Bicskén.   

 

 

A HARMINCADIK

Címkék: film iskola helytörténet

2022.12.03. 14:11

Egészen mást kerestem Bicskével kapcsolatban egy olvasó kérésére. Katolikus templombelsőt ábrázoló régi képeket. Ekkor fedeztem fel ezt az 1943-as cikket. Az Ellenzék című lap újságírója azt kérdezi az akkor országos hírnévnek örvendő Kerecsendi Kiss Mártontól, hogy a főváros után nem gondolja-e szürkének Bicskét.

"- Szürkének? - kérdezi - sohasem. Áldott békesség a falu, nekem az élet. Én itt Pesten csak vendég vagyok. Szeretem a gyerekeket, a tanítói hivatásomat. Szeretem a falusi embert és az ottani intelligenciával is csak azért nem találok mélyebb kontaktust, mert nem tartok velük, ha isznak, meg ha kártyáznak. Ezért egy kicsit, úgy hiszem, kinéznek maguk közül. 

 

Ezeket mondja Kerecsendi Kiss Márton és ezek után még nagyobb érdeklődéssel nézem majd meg darabját, melyben Páger Antal, mint rendező debütál s két olyan nagyszerű színésznő mint Dayka és Bulla alakítanak főszerepet."

 

Így végződik a Kerecsendivel készített villáminterjú a Pesti mozaik című cikkben (Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)1943-11-13 / 257. szám)

 

Azért vettem előre a végét 2022 karácsonya előtt a Bicskei Szóban, mert szépen szól az egykori bicskei életről és egyben egyenes kritikával.  Ami a szívén, az a száján.

De a róla szóló ma már 79 éves sorok így kezdődnek: "Kerecsendi Kiss Mártonnal, a harmincadik szerzőjével beszélgetek első színpadi premierje, az "Első" előtt.   Komoly, szemüveges fiatalember Kerecsendi Kiss Márton, a hit és a meggyőződés tisztasága sugárzik szeméből. Nem szédítette meg filmjének nagy sikere, az, hogy megismerték nevét a fővárosban, hogy napi és hetilapok kéziratokért ostromolják. Egyszerű, szerény és természetes maradt, s most a premier előtti lázas napokban is az, akinek született: egyszerű, szerény falusi tanító, akiben valami láng gyúlt ki  s aki írónak született, magyar írónak, tele problémával, mondanivalóval. 

- Mi a véleménye első darabjáról, az Elsőről? - kérdezem. 

Soha még író ilyen feletetet nem adott hasonló kérdésemre. 

- Az első felvonás brilliáns - mondja -,a másodikban már nagy esés van, a harmadik pedig giccs. 

- Ha ilyen tisztán látja, miért nem változtatott rajta? 

- Most már nem lehet. A próbákon a színészek szájában láttam csak meg, hogy milyen a darab. Ez a darab az én tandíjam, benne tanultam meg, hogy mit nem szabad. De a közönség kiszámíthatatlan, az majd dönt."

 

Azt már a Bicskei Szó emeli ki, hogy mint látható, beszélgettek A harmincadik című film sikeréről. Megkerestem. Megnéztem. Kritikákat olvastam az idén 80 éves Páger moziról. Ennek forgatókönyvét Kerecsendi írta a két rendezővel. A színlapon számomra két név ismerős még, két névhez társítok arcot: Somlay Artúr és Makláry Zoltán.  Kerecsendiről tudjuk, hogy Bicskén iskolát hozott létre a Bihari és Losonczi utcák közelében. Ez hagyományosan szintén pedagógiai funkciót látott el, mert ovi volt. De megszüntették. Kerecsendi filmje egy periférián lévő bányatelep iskolájáról szól. Az Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)1942-10-28 / 244. számában olvasható majdnem egész oldalas riport címe: ""Olyan ez a film mint a Biblia" Beszámoló A harmincadik kolozsvári díszbemutatójáról."   A történet a következő: "A bányatelepen nincs iskola. Nagy Gábor tanító lelkesen fog a szervezéshez. Laskó főmérnök azzal az ürüggyel, hogy nem él a telepen az iskola megnyitásához szükséges harminc gyerek, tönkreteszi egész munkáját, embereivel kidobatja a tanteremmé alakított gépházból a padokat, elkergeti a gyerekeket. A tanító azonban nem adja fel a harcot, a bányászokkal összefogva tovább küzd az iskoláért. Végül minden probléma megoldódik, új családok érkeznek a telepre, akiknek gyerekeivel már elérik a szükséges létszámot és folytatódhat a tanítás."    

Íme a film rendes linkje. https://www.youtube.com/watch?v=Sm2NT4yj4RM Az egész történet mélyen elgondolkodtató és a film elején van egy olyan mondat, amit még ma sem akar megérteni mindenki, még akkor sem, ha hatalommal, befolyással ruházták fel: az iskola mindannyiunk ügye.

 

Emlékszem arra, hogy Mészáros Árpád tanító már az első önkormányzati lapok hasábjain rendszeresen írt Kerecsendi Kiss Márton kollégájáról a legnagyobb tisztelettel: http://bicskemuvhaz.hu/sites/default/files/pdf/kerecsendi-kiss-marton.pdf   

A városi kerékpárút hálózat fejlesztése folytatódik - írja a bicske.hu, ahol a nem kellően és nem idejében tájékoztatott lakosság kérdéseire - részben - most válaszolnak. 

"A Szent István út – Tatai út kereszteződésében a körforgalmú csomópont és a hozzá megépülő parkolók nyomvonalának kialakítása és a körforgalomhoz kapcsolódó közműkiváltások után a Kossuth utcában folytatódik a munkavégzés.

 A Kossuth utca 9. szám és a Kossuth utca - Rózsa utca útkereszteződés közötti szakasz jobb oldalán (páros oldalon) az útburkolat szélesítését és az érintett autóbusz megállóhelyek kiépítését végzi a kivitelező cég. Az út burkolatának megtámasztására a burkolat szélében süllyesztett szegélysor készül.
Az utca páratlan házszámú oldalán a fenti hosszúságban süllyesztett szegélysor épül az útburkolat szélének vonalában.

 

A terület kitáblázását követően a geodéták felmérik az utcát. A kitűzés után kezdődik a tényleges építési folyamat.

A kitáblázás várhatóan a jövő héten elkezdődik."

A közlemény nem teszi világossá, de értesülésünk szerint a DIGI épít "távközlési alépítményt" a Bogya Károly utcától  a Táncsics Mihály utcáig, át a vasút alatt. 

 

 

 

 

 

 

Városi Donát, Buzár Dávid, Agyagási Ákos, Szentjobbi István és Vakán Gyula  

Szép volt fiúk! Köszönjük. 

A bicskei Vörösmarty utcában  felnőtt Horváth János (58) 10 éve Londonban él családjával. Új kötettel jelentkezett. A mindennapi munkájáról, a földmunkagépes szakemberek különös életéről szól.   

 

Horváth János az a földmunkagépes szakember, aki az alacsony bérek miatt nekivágott a világnak. Blogja alapján  Diggerdrájver címmel született monodráma az Örkény István Színházban, Epres Attila főszereplésével. Sajnos bicskei premier  nem volt, pedig az összes kellék asztalon és székeken túl nem sok minden.    

(Értem én, csak fel nem foghatom, hogy Bicske város kulturális rendezvényekért felelős, megválasztott politikai döntéshozói, hogyan nem jutottak el még önállóan odáig, hogy ezt a Londont, már majdnem a Globe Színházat megjárt művet, aminek Bicske az alfája - Bicskén is bemutassák. Tudják, hogy létezik. Lehet, hogy az a baj, hogy tőlem tudják? Lehet, hogy az a baj, hogy a mű megoldatlan kérdésekre engedély nélkül keresi a választ? "Az ész megáll és ácsorog" - hogy idézzem a mű szavajárását.) 

 

Horváth János új és digitális  könyvéről az ő blogján olvashatunk.

 

Valószínűleg azért életformája az írás, mert az olvasás is, kisgyermek korától.   A bicskei gyermekkönyvtár rendszeres látogatója volt. Egyszer még a bicóját is ellopták, amíg benn olvasott. Amikor bemutatták az írásai nyomán készült darabot a magyar főváros neves színházának világot jelentő deszkáin, akkor azt írtam, hogy most aztán visszakapta az olvasott ember a könyvtár elől elvitt bicót százszorosan. Tehetséges szerzők is csak álmodnak arról, hogy műveik színpadra kerülnek a Kiskörúton.   

Ezt az olvasói levelet szeptember 20-án kaptam a Bicskei Szó Fb-csoportjába. Tipikus hibám, hogy az ottani leveleket egy-két hónap múlva észlelem, nem is magyarázkdom, azonnal cselekszem és posztolom. Már csak azért is, mert a szóban forgó fotó eltüntetése váltotta ki azt a felháborofást, ami a bicskei szülők pedagógusokért való kiállásához vezetett.    Átadom a szót olvasónknak: 

"Szia. Nem tudom láttad e tegnap reggel a csokonais bejegyzést, melyben 7 tanár kiállt a sebtében felmentett Hermann-os ig. helyettes mellett...Délutánra hűlt helye volt a fotónak...


Napi méla(bú)

Nem vagyok nagy Facebook-on logó, használom amire szükségem van, de olykor, ritkán, mégis nyomkodom üres tekintettel. Ezt tettem a vonaton hazafelé tegnap este is. Üres tekintettel, fejem felett a képregényekből ismerős buborékkal, benne hatalmas kérdőjellel. Kerestem valamit, ami reggel még megvolt. Láttam, biztos voltam benne. De eltűnt.
Hét embert ábrázolt, hét tanárt, aki nevét és arcát adta. Kiálltak valakiért, kiálltak egy ügyért, a jövőjükért.
Nem úgy álltak ki, mint sokan, a többségünk, mi magunk tennék, kik csak online teszik ezt. Ha teszik egyáltalán.
Hisznek, hinni, tenni akarnak, lojálisak azért, amire húszas éveik elején szerződtek önmagukkal. Tanítani szeretnének. Még...
Hallatták a hangjukat és miért ne tehetnék? - gondolhatnánk magunkban.
De mégsem. A poszt eltűnt.
Leszedték, leszedették? Mindegy is. Mindkettőnek negatív üzenete van..."

 

 

November 11-én Bicskéről a görögországi Marathón községbe utaznak Agyagási Ákos, Buzár Dávid, Szentjobbi István, Vakán Gyula és Városi Donát.

images_3.jpg

 

Minden maratoni futás eredőjéhez térnek vissza a bicskei sportolók, az Athén és a perzsák közötti háborúban nagy szerepet játszó marathóni síkra, ahonnan a legendákban szereplő, a Hérodotosz által leírt hősi hírnök is szerepelt. Aki Athénig futott teljes fegyverzetben, ott pedig összerogyott és azt mondta: "Győztünk!" Majd meghalt. A történészek szerint ez valószínűleg azért puszta legenda, mert a sereg a tengerhez vonult, hogy megakadályozzák az ellenség partraszállását.
Vakán Gyula, aki kiváló úszásoktató, (aki nagyobb tavak és tengeri öblök életvitelszerű átúszója nem egyszer tantíványai kíséretében), élete első maratoni távjára készül. Biztosak vagyunk abban, hogy célját éri és szorítunk érte.
Buzár Dávid Bécsben kétszer és Budapesten is kétszer futott maratoni távokat és örömmel csatlakozott a csapathoz, Városi Donátról pedig néhány hónapja közültük, hogy Szabó Florentinával egy budapesti félmaratont futottak le. Donát azóta egy teljes maratont is teljesített.
Szenjobbi István a BTC emlékezetes csapatának kapitánya volt, támadó középpályás, irányító. Szabadrúgásaira különösen szívesen emlékszik, akik láthatta őt a pályán Agyagási Ákossal együtt, aki ugyanebben a csapatban a BTC baloldali középpályásaként lépett pályára.  
November 11-én pénteken érkezik a bicskei csapat Marathónba. Vasárnap állnak rajthoz, majd onnan Athénba futnak.
- Gyulával kezdtünk beszélgetni erről még tavasszal, de az is lehet, hogy egy éve - mondja Ákos -, Gyulának tetszett a gondolat, ez lesz az első maratonja, ami különösen jól jön ki, hiszen ott kezd, ahol a legenda is kezdődött  - mondja mosolyogva Agyagási Ákos tanár úr, aki  New York Cityben, Chicago-ban, Bostonban, Berlinben, Bécsben futotta már végig a több mint 42 kilométert. Budapesten 7 (!) alkalommal teljesítette, míg mint triatlonista négyszer futott ekkorát Nagyatádon és környékén. November 14-én hétfőn jönnek haza. Nagyon jó futást kívánunk a legjobb időt, jó utat, két jó landolást! Erőt, egészséget marathóni hírnökeink, hozzatok nagyon jó híreket. Például ezt: "Győztünk!"

A Bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatója ma hivatalosan tájékoztatta a szülőket, hogy az iskola nevelőtestületének 27 tagja október 14-én, pénteken csatlakozik az országos pedagógus sztrájkhoz.

A sztrájkkal a pedagógusok az oktatási rendszer reformjáért, a jövő iskolájáért demonstrálnak.

A szülők egyetértésüket azzal tudják kifejezni, ha azon a napon nem küldik iskolába gyermekeiket.

Komon László emlékére

Címkék: gyász

2022.10.06. 01:29

Fogadja őszinte részvétünket a gyászoló család.  

Már nem egyedül a Zöld Bicske, hanem az önkormányzat is szervezi  a veszélyes hulladék gyűjtését. Ez jó.  

De éppen szombati munkanapra kellett kitűzni? Ebben az évben összesen két az az 2 darab ilyen szombat van, ezt aztán pont sikerült eltalálni. A gyűjtési időpont (lásd fenn) ráadásul erősen munkaidő, mert a 31-i  hétfőt kell előre ledolgozni. 

A dokumentum márciusban lesz 40 éves. Nyúl István tanácselnök higgadtan, diplomatikusan fogalmaz, de szavaiból a jogos türelmetlenség mellett már-már az a felháborodás is kitűnik, ami a lakásigénylőké. Sok új, akkor még üres lakásról beszélünk. Akkor is nagy igény mutatkozott rájuk. A HM épület helyi hasznosítása is szóba kerül. Ha nem tévedek, ez az ún. Sárgaház, ami az első bicskei menekültszállás volt.

 

      

Rozsnyai Kornélia bicskei szülő nagyszerű gondolata alapján gyűlt össze Bicskén kb. 80 olyan ember, akik számára annyira fontos a család, a gyermek, az iskola és a tanár, hogy bátran utcára is mentek, felemelték szavukat. 

309067365_1221261535120883_4686692669032118199_n.jpg

Tegnap délután, jó társaság, ismerős, szimpatikus arcok. A Mi vagyunk a Grund szólt legelőször. És a másik iskolánál is ugyanez szólt - zárásként. “Álljunk bele, ha kell, bármi jöjjön is el, legyen szabad a Grund”. 

A vezetők egyeztettek a helyszínre csak néhány percre érkező rendőri szolgálattal majd beszédek hangoztak el.
Rozsnyai Kornélia szenvedélyes, érzelmekkel teli és okos beszédében a két középiskolás, egy általános iskolai első osztályos és egy ovis gyerek anyukájaként fogalmazott meg tényeket. Dühös, mert nincs kémia szakos tanára egyik gyermekének, a másiknak 9 órája maradt el érettségi előtt, mert megbetegedett a tanár és nem volt, aki helyettesítse. Azt mondta, hogy ha itt Bicskén nem érezzük ezt, az azért lehetséges, mert annyi túlórát vállalnak magukra a tantestületek tagjai. Azt a félelmét is megosztotta a magyar anya, hogy nemhogy tanár nem lesz, de iskola sem, ha ez így folytatódik. Mi lesz akkor, ha a mindmáig kitartó tanárok feladják vagy elmennek nyugdíjba? Kérte a szónok azt is, hogy "ne azt a tanárt szidd, aki küzd, aki fekete ruhában csendesen kiáll az iskola elé, jelezve, hogy nagy a baj. Nemcsak nekik kellene sztrájkolni, hanem nekünk kellene két kézzek dörömbölni a felelősök ajtaján." Az oktatás reformja nem tűr halasztást. "Jól megbecsült, szakirányos tanárai kell, hogy legyenek a gyerekeinknek."

 

vajda_remek.jpg


"Legalább a maréknyi tanárnak akik itt álltak feketében, legalább nekik visszaadjuk a hitüket, hogy nincsenek egyedül." Ebben lehetne összefoglalni a rendezvény célját.
Petrik Zsuzsanna pedagógus elmondta, hogy büszke a hét bicskei kolléganőre, akik kiálltak a magyar oktatásért,  "az önök és a mindannyiunk gyerekeiért egyaránt. Értem a szülőket és egyetértek azzal, amit mondanak." A 46 éven át tanító  Petrik Zsuzsanna kiemelte azt (a szerintem visszataszító, a helyzetet jól jellemző tényt), hogy az a kép 120 percig volt látható.
- Leszedték? Tényleg? - kérdezte döbbenten egy hallgató.
- Rábízom mindenkire, hogy mit gondol - válaszolta Petrik Zsuzsanna.
Czigány Beáta, a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában dolgozó pedagógus, élve a szólásszabadság adta lehetőséggel, (ami mind magánemberként, mind pedagógusként megilleti őt), az iskolák helyzetéről beszélt. Szerinte meg kell állítani, ami zajlik. Többek között a pedagógusok túlterheltségéről szólt, ami a minőségi munka rovására megy vagyis senkinek sem jó. "Valamit tenni kell, mert nincs ez jól és nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki osztozik ebben, aki segíteni akar nekünk. Hálásak vagyunk. Köszönöm."
A címbe azért került Szent-Györgyi Albert bölcsessége, mert a megmozduláson  a csoportképhez összeállva ezt mutatják fel.
A felélénkült tömeg áthaladt a zebrán, a Hősök terén a Városháza előtt elhaladva. A Kossuth téren a Vajda előtt Nemesbüki Miklós mondott beszédet. Számos ténnyel, adattal mutatta be a tanügy helyzetét. Az est fénypontja az volt, amikor négy középiskolás fiatal néhány mondatban mondta el a magáét. Valahogy ez maradt meg bennem a legjobban: a szaktanár, akit imádtak, pályát módosított és targoncásnak állt (a hanyatló - a szerk.) Nyugat-Európában.

VÁLTOZTASSUNK, HOGY AZ ALSÓBB ÉVES BARÁTAINKNAK MÁR NE LEGYEN ILYEN HELYZETE. Igen, ezt középiskolások mondták ki.

309475909_660619858631469_7108841755392681939_n.jpg

Úgy kezdődött szeptember 19-én, hogy a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 7 pedagógusa fekete ruhában kiállt a Prohászka utcai épület elé. Készült egy fotó, amit kitettek a Csokonai Ált. Isk. Fb-oldalára. Ez két órán belül eltűnt. "Ezen az eltűnt képen hét bicskei pedagógust láthattunk feketében. Szolidaritásukat nyilvánították munkatársaik felé, csatlakoztak az országos demonstrációhoz. A törlés okáról és körülményeiről nincs információ. De bizonyára nem azok a tanárok törölték két óra után, akik megosztották. Meglehetősen életszerűtlen feltételezés lenne, hogy ők saját maguk megnyilvánulását órákkal később önmaguktól, önszántukból eltávolítják. Szomorú történet. De ettől még Veletek vagyunk, akik Veletek vagyunk. Bicske, 2022. 09.19." A Bicskei Szó természetesen megosztotta azt a képet és így kommentálta, ahogy olvashatták.
Rozsnyai Kornélia, négy gyermekes bicskei szülő ezt a képeltávolítást annyira méltatlannak, igazságtalannak és felháborítónak tartja - hiszen a szabad véleménynyilvánításhoz való jog sérül -, hogy Petrik Zsuzsanna pedagógushoz fordult, akinek 1976-ban történetesen a mi osztályunk volt az első osztálya. Ők ketten kezdtek a szervezésbe, amiről magam is tudtam. Arra gondoltam, hogy akkora a közöny és a félelem, hogy hatan-heten leszünk a rendezvényen összesen. Ezt később húszra javítottam. Ehhez képest a Kisfaludy utcában a tömeg elején mentem a járdán. A 10. voltam. Kiálltam a zöldbe és kettesével-hármasával számoltam - hangosan, mosolyogva, biccentve mindenkinek, ahogy elhaladtak előttem. 74 fő. Volt akiknek korábban el kellett mennie. Őket is beleszámoltam. Ezért 80 fő a "hivatalos". Egy babakocsiban tolt, állampolgári jogaival pontosabban gyülekezési jogával először élő, saját jövője érdekében fellépő honfitársamat, a karonülő gyermeket  is beleszámoltam. Miért ne? Ez róla is szól.  Továbbá a büszke nagypapa három gyönyörű unokájáról is, aki még az iskola előtt ülve mondta el, hogy miattuk jött el.

309501594_10216988537184805_6890281373045749957_n.jpg

309032893_10216987773845722_7650692891167498728_n.jpg

Kevés fény jut a tanügyre, árnyékból annál több.  Fiatal felnőttek és kamaszok is szép számmal jöttek.  Az útvonal: Prohászka utcai iskolaépület - Vajda János Gimnázium - Szent István úti iskola a Kisfaludy utcán közelítve. Külön jó volt, hogy az egyenruhás szolgálat az első perctől  rendkívüli tapintattal "szolgált és védett".  Nem emlékszem hasonló méretű civil, pártoktól független, jobbító szándékú kiállásra Bicskén. 8 alsós, 2 felsős, 5 nyugdíjas, és 7 gimis pedagógus volt jelen. Aminek nagyon örültem. De aminek igazán örültem volna, ha minden bicskei tantestület minden tagja velünk tart.

A Káposztás lett volna a helyszín az  1987-es dokumentum szerint. Ott ahol a 2009-es átadást megelőző években építették fel az uszodát. Később családok összefogásából indult a Bicskei Szíve Park létrehozása.  (Az írja, hogy a Kápit Nyugatról a Nyírfa utca határolja. Nekem nem ugrik be ilyen utca, térképen sem látom, légy szíves segítsetek. Lehet, hogy akkor még volt ilyen utca? A Batthyány utcán túl nagyjából Nyugatra ott van a Hársfa utca. Nyárfa utca, amit csak egy betű különböztet a nyírtől - az Akácfából nyíik a BTC-vel szemben, szinte a pálya középvonalának képzeletbeli folytatásaként. Mellékszál, de a mai Hársfa vagy inkább a Batthyány utca volt Nyírfa? Ha az volt, akkor valószinűleg a rendszerváltozáskor átnevezték, mint sok másik utcát. Az is előfordulhat, hogy az író nem használt jó elnevezéseket, tévesztett, hiszen az emlitett vizfolyásoknak is volt-van saját nevük, nem az, amit ő írt. )       

309658072_10216984568485590_1768038605867438386_n.jpg308738022_10216984567645569_2215221676687604638_n.jpg

Ennyire kifogyott volna a témából az önkormányzat vezetése, hogy az ún. Bicskei Újság 4-5.oldalán fennálló káosz mellett kétszer szerepel ugyanaz a cikk? Először a negyedik, másodszor az ötödik oldalán.
Tördelési, szerkesztői hiba. Méretes.  Illene, ha nyomtatás előtt betűről betűre átnézné egy korrektor vagy szerkesztő.   
4. old. A cím: DÍJAZOTTAK
Ezt követően egy árva szó sincs a DÍJAZOTTAK-ról. Mivel a cikk nem a díjazottakról szól. 
A protokoll szövegben egyetlen szó sincs róluk. Két kép tartozik ehhez az egységhez. Mindkettő képaláírás vagyis metaadatok nélküli. Az egyiken egy köztiszteletben álló zenetanár, akiről máshonnan tudom, hogy kitüntették. Itt még csak a neve sem szerepel. Mellette egy kép a szintén kitüntetett Polgárőrség vezetőiről. Képaláírás semmi .Az előző két oldalon vagyis a rétyi téma előtt, (aminek DÍJAZOTTAK a címe) - valóban olvashatunk a díjazottakról. De ez még hagyján. Az 5. oldalon ugyanis szó szerint megint közlik a rétyi cikket. Jó pont, hogy ott már témába vágó a cím. Vagyis ahogy Örkény István tanította: egy cím olyan, mint egy villamos vagy autóbusz száma. Ránézel és kiderül, hogy hová visz, ha felszállsz. Dönthetsz, hogy akarsz-e vele utazni vagy sem.  Az 5. oldalon, a jó cím alatt már két Rétyen készült csoportkép is szerepel a delegációról.  “Képalá” nélkül.
A lapot - többnyire az írásait és a fotóit is -, fizetett alkalmazottak készítik, beleértve a polgármestert, aki de facto főszerkesztő. Szinte biztos, hogy ő mondja ki az utolsó szót, hogy mehet a nyomdába. Előtte olvassa. Ha egy lap ennyi kézen átmegy, hogy maradhat benne ekkora hiba?  Kellene a korrektor a pm. után is. 
És ha már itt tartunk: e lap kivitelezése a nem túl okos egyben rátarti pazarlás fényes bizonyítéka. Fényes műnyomó papír. Vastag, színes, fényes lapok, ami azért nem korszerű, mert se nem gazdaságos, se nem környezetbarát. S ha már ennyi közpénzt tolnak bele 12x4500 vagyis évi 54 ezer példány állítólagos külcsínjének érdekében, akkor talán a belbecsre is jobban kellene figyelni. 
E "tévnyomat" - ha lennének gyűjtői e lapnak - olyan sokat érhetne, mint a bélyegek tévnyomatai. 

"Egy-egy nagyon ritka tévnyomat ára felér Monet-, Renoir- vagy Gauguin-alkotásokéval. De mit is hívunk tévnyomatnak? És miért ilyen értékesek?

A tévnyomat tulajdonképpen egy nyomdahibás bélyeg, amely véletlenül átcsúszott az ellenőrzésen, és rövid időre postai forgalomba került, a hiba észlelésekor azonban bevonták. Az, hogy műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt készült tévnyomat, tulajdonképpen mindegy, csak az számít, hogy hány darab maradt közkézen."

 

Nem voltunk sokan Ábrahám Márta https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_M%C3%A1rta hegedűművész, zenetudós ma esti koncertjén a Petőfi Művelődési Központban. Bizonyára elfogult vagyok - (sajnos még csak szolfézsra sem jártam) - de ez a két opus különösen elragadott a művészi átélés, mellékesen  a művész általam mintegy 34 éve  ismert személye miatt. És a magamfajta laikusnak is kiderült ismét, hogy mekkora virtuóz. Kedves ismerősök voltunk. Ha hússzor  láttam életemben kb. 1 év alatt pár percre, talán sokat is mondok. De sokat tudtam róla. Mindig téma volt elszántsága, következetessége, szorgalma, tehetsége, akarata, tudása miatt már akkor, diákkorában. A harsány nevetésekre emlékszem a legjobban, legszívesebben. Azok is jó koncertek voltak. Legutóbb - 10 éve? -, a Régi Zeneakadémián hallottam őt zenélni növendékeivel. Az arcából ma este 25 félét is láttam, olyat is, amit még sosem, amiről azt mondom, hogy rá sem ismertem volna az utcán, ha így megy el mellettem.

308632021_464185692427995_3686272189737736213_n.jpg

Koncertekről, felvételekről tudtam, hogy jobbkezes, ezért a bejárattól jobbra eső, ablakok felőli oldalon ültem a harmadik sor hármas székére. Akkor felém fordul. Előttem egy diáklány ült, aki azt kérdezte angolul, hogy itt, ebben a teremben lesz-e a 6 órás hegedű koncert. Már elmúlt 6 óra egy perccel. Elmondtam, hogy 9 percen belül biztos kezdenek.  Azt már nem makogtam el, csak gondoltam, hogy ez az akadémiai 10 perc. Szívesség, ha késne egy hallgató.  

Ábrahám Márta mindkét mű előtt elmondtott néhány nagyon érdekes dolgot. Az első részben ezt játszotta: https://www.youtube.com/watch?v=c3mwVaQIZ1c  Tudósként, egyetemi oktatóként a Részletek az örökkévalóságból https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9szletek_az_%C3%B6r%C3%B6kk%C3%A9val%C3%B3s%C3%A1gb%C3%B3l_(k%C3%B6nyv) című saját kutatásukra épülő tanulmány társszerzője. Az évekig tartó munka J.S.Bach d-moll partitájának (BWV 1004) egy nevezetes tételéről szól. Az est második, hosszabb részében ezt is hallhattuk, mi, szerencsések:  https://www.youtube.com/watch?v=qtyTaE7LvVs  Semmilyen ottani  videózásról, tévézésről fényképezésről nem tudok.  Kénytelen vagyok tehát idehozni a műveket mások  előadásában, ami most, írás közben is szól nálunk. Úgy érezte a hallgatóság, hogy meglocsolták szívük kertjét ma este az örökkévalóság illúziójával. Megállt idő. Ismeretlen fogalom lett. Amikor a vonót lassan leeresztette és a közönségre pillantott a meghajlás előtt, tudva tudtam, hogy többen is ugyanezt éreztük: hallgatnánk még hatalmas munkáját ameddig csak bírja...  Volt aki mögöttem ki is mondta ezt sokkal elegánsabban. Ez abszolút hallás nélkül is jól kivehető mondat volt. Artikulált. 

”Isten óvja Önöket, vigyázzanak egymásra és magukra” - köszönt el Ábrahám Márta.  (Isten óvjon,  vigyázzatok egymásra,   vigyázz magadra.)    

2019 és 2020 után idén augusztus 13-án Nagyatádon sikerült teljesítenie a harmadik  ironman-jét a bicskei triatlonistának, akit rendszerint családja segít. A hosszútávú triatlon verseny 3,8 km úszás, 180 km kerékpár, 42,2 km futás - mindezt 16,5 óra szintidőn belül.

294563809_1390935004717138_8708111583125836696_n.jpg

"Tavaly is próbálkoztam, de a verseny előtt három héttel tüdőgyulladásom volt - emlékezik Attila -,  és legyengültem. Noha az úszást és utána a még a kerékpárt is végigcsináltam, de a futást már nem engedték elkezdenem, mert kicsúsztam a rész-szintidőből."

294865423_1391409658003006_2835246620434977374_n.jpg

A kerékpáros és az futó képek Tatán készültek, a nagyatádiak még nem érhetők el.  

2022 kárpotólta a  doktor urat Nagyatádon, Somogyország virágvárosában és környékén:

"Idén 22 hét kemény edzési dőszak és 2 sikeres felkészülési verseny (rövidtáv Szombathelyen és középtáv Tatán) előzte meg az augusztusi főversenyt így bizakodva álltam rajthoz.
Most nem a hőség nehezítette a dolgunkat, hanem az, hogy  az úszás és a kerékpározás nagy része alatt zuhogott az eső és 16 fokos volt hőmérséklet. Teljesen átfagytam, és lassabb is voltam, mint szerettem volna (úszás 2:07:00, bringa 7:41:48).  A futásnál szerencsére már jó idő volt (5:08:16 alatt sikerült célba érnem). Ez az én eddigi legjobb nagyatádi futásom, de most eléggé küzdős volt, sokat kivett belőlem. A 20. km környékén még a feladás gondolata is megkísértett, ami még sosem fordult elő eddig. Persze, esélye sem volt a kísértő belső hangnak. 
A cél-időm 15:27:00 lett, bő egy órával a szintidő alatt értem célba. A 362 egyéni indulóból 338 versenyzőnek sikerült célba érni, én a 322. lettem. Nagyon örültem, hogy 64 évesen ismét befutó-érmet akasztanak a nyakamba, és háromszoros ironman lettem.

extrememan2022_322.jpg
Ezen a versenyen korcsoportos értékelés van. A 60-64 év közötti korcsoportban a rajtam kívül induló 2 magyar és 2 olasz sporttárs gyorsabb volt nálam, így a másnapi eredményhirdetésre nem mentem el, gondolván, hogy úgy sem vagyok helyezett. Tévedtem, mert ez nem csak nyílt nemzetközi verseny , de egyben a hosszútávú országos bajnokság is, amiben csak a magyar versenyzőket értékelik.
Szólítottak a dobogóra, de sajnos nem voltam ott, pedig nagy élmény lett volna Nagyatádon dobogóra állni. A bronzérmemet azért elküldték postán."

20220906_164238.jpg

A Bicskei Szó olvasói nevében gratulálunk és további sok sikert kívánunk Attilának!  

 

süti beállítások módosítása