Egy kislány szabadulása a kegyetlenségből.... 

Tegnap 12 óra 45 perckor közúti közlekedési baleset történt a 8101-es számú úton, Bicske térségében - olvasható a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgála válaszában, amit lapunk kérésére készítettek. 

Egy 38 éves felcsúti lakos Bicske, Tatai út irányába közlekedett gépjárművével, amikor a 20-as kilométerhez érve - eddig ismeretlen okok miatt - letért az úttestről. A gépjármű több közlekedési terelőtáblát és közúti jelzőtáblát is kidöntött, majd egy beton áteresz szegélyének ütközött. Az autó vízszintes ésfüggőleges tengelye körül is többször megperdült, majd egy vízelvezető árokba csapódott. A járművet vezető férfi a baleset során az autóból kizuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit a rendőrség jelenleg is vizsgálja.

Magyarország jobban teljesít!, Magyarország előre megy, nem hátra, Szépül a város, Pannon puma. Dübörög a gazdaság stb. feliratú lózungtáblákát kellene a területre helyezni. A háttérben a mélyszegénység, a lakhatási szegénység áll. Bicske vezetése még nem hozott létre elegendő, szociális alapon hozzáférhetővé tehető szükséglakást, bérlakást. Az igény megmaradt. A hivatalos helyi kiadványokban ez nem téma. Még csak annyi sincs, hogy igen, tudjuk, hogy ez van és ez a megoldás, amin napkeltétől napnyugtáig minden nap dolgozunk.

A szegénység következtében jött létre a Kanizsai út és az 1-es főútvonal közötti mintegy 7 hektáros terület egy részén a télen-nyáron főleg lakókocsikban élő bicskeiek utcája. Tudni lehet olyan telekről, ahol a gazda állatokat tart, dolgozik, szállít azokkal, pl. fémet gyűjt annak érdekében, hogy kenyér jusson az asztalra. Bárki bármivel segíteni tudja őket, csak írjon, segíteni fogunk a kapcsolatteremtésben.

Íme az olvasó levél: 

 
"Szia! Boldog Újévet szeretnék először is kívánni! Szeretnék érdeklődni, hogy te tudsz-e valamit az egyre terjedő, egyre inkább szemet szúró "bádogvárossal" kapcsolatban. Ahogy Bicskéről jövünk kifelé a 100-as főút irányába a Kanizsai úton, a patak hídja után balra lekanyarodunk az újonnan aszfaltozott átkötő útra, eszméletlen sok lakókocsi, sufni, bodega, különböző tákolmányok keletkeztek az elmúlt időben.  Régebben indult, de egyre nagyobb lesz. Amikor arra járok, mindig elszörnyülködöm, hogy milyen áldatlan állapotok vannak ott. Lehet erről tudni valamit?! Az ember ezt látja meg először, ha beér Bicskére."

A településeknek van helyi építési szabályzata, ez nem szabadon választott, ennek lennie kell. Néhány éve úgy emlékszem már településképi rendelete is van (utóbbit éppen mostanában módosították, hogy megint polgármesteri hatáskörre szűkíthessék az operatív intézkedés lehetőségét e nagy-nagy képviseleti demokráciában. Senki meg nem kérdezte, hogy vajon akkor július és december között mégis ki látta el a feladatot.
Ha ezek nem csak kipipálandó tételek lennének a vezetés részéről, akkor ezt a problémát is lehetne valamelyest kezelni.
De azokat a vezetőket, akik messziről jöttek, lehet, hogy nem is érdekli mindez, amíg a főnökeiket sem annyira.  Mert nap mint nap látják, megszokják, észre sem veszik, a helyi erők pedig szintén megszokják, aztán már fel sem tűnik, és nem is igazán tudják, mit kellene tenniük vezetőként. Nincs napirenden.  Lásd Tatai úti roncstemető, vagy a benti ovival szemben parkoló roncs, vagy a Spar parkolóban most már talán években mérhetően parkírozó Golf esetét.
Ezek az emberek az életben valószínűeg sosem fognak tudni lakást, házat venni. Legfeljebb présházat. Bár az is egyre drágább a forint romlása,  az infláció, a jövedelem-nélküliség vagy éppen a keresetek szintje valamint az ingatlanok nagyarányú árememelkedése miatt ennek is egyre kisebb az esélye. Hitelük nem lenne. Önerejük, megtakarításuk  nincs. A legtöbb itt élőnek, van akinek önellátóbb a tevékenysége és életformája, emiatt nem a társasházak jelentenének  megoldást. További érdekesség, hogy "kis Péróként" is emlegetik a helyet a városban egyes hatósági szinteken is, informálisan. Lehet, hogy ez azért hordozza magában a választ, mert a "nagy Péróban" kellene megoldani az ennél emberhez méltóbb elhelyezésüket.

A történelmi időkben zsámbéki útnak nevezett szakasz melletti ártéri lakóparkban jártak már az illetékes helyi vezetők. A helyzetet ismerik. Ahogyan nyilván civil vagy egyházi, karitatív szervezetek vagy éppen tanítók-tanárok, önkormányzati dolgozók, közigazgatási szervek   részéről is ismert lehet az itt élők helyzete. 

Téma Bicskén, hogy a termelői piac márciusig nem nyit ki szerdánként.

Szabad ennyi pénzt elkölteni heti egy délelőtti használat érdekében?

Ősztől tavaszig, advent kivételével, nincs termelői portéka egy "mezővárosban"?

Vajon milyen igényfelmérés alapozta meg ezt a nagy beruházást?

Nem ismert, hogy a termelők részéről volt-e igény szerdára. De ha tavaszig nem lesz, akkor a kereslet-kínálat (mert ilyenek a piaci viszonyok) nagyon nem találkozott.
Ha nincs termék, nem odamegy, nem odaszokik a vásárló. Ha nem megy a vásárló, nem éri meg a termelőnek odamenni.

Bízzunk benne, hogy csak a nyitás, az üzemeltetés és a PR nem lett jól előkészítve, és a tavaszi-nyári-öszi nyitvatartás megalapozza a jövöbeni működést.
Persze, nyilván van nagyívű magyarázat is. 
Ilyenkor nincs szezonja a kistermelői termékeknek, mert ilyenkor nincs tej, tejtermék, hús, húsárú, méz és tojás sem?! Dehogy nincs.  Maradnak a kérdések: 

Szabad ennyi pénzt elkölteni heti egy délelőtti használat érdekében?

Ősztől tavaszig, advent kivételével, nincs termelői portéka egy "mezővárosban"?

Vajon milyen igényfelmérés alapozta meg ezt a nagy beruházást?

"NEM a Fudanra, IGEN a 9 hónapos álláskeresési járadékra" - ezzel hirdetik az ellenzéki aláírásgyűjtést a népszavazási kezdeményezés érdekében.
A bicskei helyszínek és időpontok:
Bicske - Kossuth tér (Spar előtt)
január 5. (szerda) - 12.30-14.30
Bicske - Kisfaludy utca 25. (Piac)
január 7. (péntek) - 8.00-10.00

Hív, hogy mindjárt jön, ha otthon vagyok. Megyek kapuhoz, kifordulok jobbra. Mert mindig onnan jön. Most azonban mögöttem nevet. A piacról jött.  Világlátott, gyakorlatias és olvasott ember.

Hoztam neked a piacról egy natúr lángost. Reggeliztél már?

Mondom a köszönömhöz: ha reggeliztem volna, akkor most kétszer reggeliznék. Pakoltam tehát a forró lángosra a fokhagymát a nyomóval, de több gerezdet és nekiültem az asztalnál. 

- Na és hogy tetszik a piarc?

- Mutatós a maga módján és valóban több a semminél, de hogy ennyiért miért nem tudtak egy fedett helyiséget csinálni?  Ott is lehetett volna külcsín plusz jött volna hozzá több belbecs.

- Csarnokot?

- Igen, de most nekem ne a győri kézilabda csarnokra gondolj, hanem egy kis pofás vásárcsarnokocskára, organikus homlokzattal Nem arra gondolok, hogy úgy nézzen ki mint egy ufó a landolás után, elég egy szélesebb-hosszabb kapualj-koncepció.  Ezen átfúj a szél, átver az eső. 

- A régin meg aztán tényleg nem volt hova húzódni az eső elől. 

- Nem értesz?  Tudom, hogy több a semminél. Tudom, hogy milyen volt a régi.  Több annál, mint ami itt volt, de ha egyszer pályáznak és nyernek, miért nem mernek jobbat álmodni? Ha költünk rá így is sokat, miért maradunk a félmegoldásnál? Vagy itt ez a koncepció, hogy legyen valami mutatóba, aztán majd meglátjuk? Miért nem számolunk az időjárás változékony voltával, miért nem tisztelünk meg egy tradicionális, hagyományos heti vásárt és látogatóit azzal, hogy valóban fedett helyet kapnak? Emberek munkája, akik ebből élnek. A vevők is munkát végeznek többnyire, amikor a beszerzést végzik. Ezt nem lehet átlátni? 

- Ez is sokba került.

- Hallottam. De pont erről beszélek. De mindegy is.  Lapozzunk. Milyen a lángos?

- Király. Köszi.

- De ha már itt tartunk, azt sem értem, hogy miért van lezárva az üres terület a piac mellett, miért kell azt nekem megkerülni a csomagokkal, a málhákkal, ha veszek valamit. Nem mindenki jön kocsival, miért kell velünk egy teljesen üres, semmire sem használt területet körbejáratni és kerülgettetni, ahelyett, hogy ott egy átjárót alakítanának ki?

- Gőzöm sincs. Magyarázat biztos van. Arról a nagy, kétszárnyas kapus, üres területről beszélsz, ahol a korábbi piac volt?

- Igen.

Testületi ülés lesz pénteken.

A héten a parlamentben megszavazták, hogy a polgármesterek fizetése emelkedhet, ha adott településen ki tudják gazdálkodni azt. Korábban ugyanott megszavazták, hogy a minimálbér 20%-al emelkedik, és a bérminimum is nő, sőt, bejelentették, a közfoglalkoztatotti bér is 100 ezerre emelkedik. (Mindeközben Szlovákiában januártól 646 euró lesz a minimálbér.)
Szerencsére és mindannyiunk nagy megkönnyebülésére a parlamenti képviselők éhkoppja is megszűnik, bérük 2021-ben is hazafiasan emelkedett ebben a csúnya inflációban, a forint gyengülésében egy olyan ország déli szomszédjaként, ahol a korona nevű pénzt 2009. január 1-én váltotta az euró. Sebaj, az országgyűlési képviselők bére 2022. márciusban ismét emelkedni fog.
Ebben a viszonyrendszerben a bicskei polgármester az előterjesztések szerint valamiért mégsem érzi úgy, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozók bérét is emelni kellene teljes körben vagyis nemcsak a vezetőkét. Pedig szívügye Bicske. Ezen a két linken az előterjesztései olvashatók: 

http://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/62_eloterjesztes_illetmenyalap_rendelet.pdf

http://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/63_illetmenykieg_rendelet.pdf

Az alapilletmény továbbra is 50 ezer marad a központi 38 650 Ft helyett. A központi alap több éve 38 650, amit néhány éve a törvény engedett emelni, saját hatáskörben.
Az illetménypótlék mértékét a törvény írja elő, azon nem lehet változtatni, Bicskén meg is kapják a munkatársak.
De ne képzeljünk magas fizetéseket az ott dolgozó nem főnökök között. Akadhatnak középfokú végzettségűek, akiknél ki kell egészíteni a bérminimum (!) összegére a központi ukáz szerint, mert az alatt voltak.
És persze ha mindenhol máshol megy az emelés, ahol csillapítani kell a hangulatot (közszférában, egészségügyben, oktatásban és természetesen a versenyszférában is), akkor éppen az önkormányzati dolgozók esetében miért marad el? Ők is a romló forintért vásárolnak.

Az alábbi közgazdászi gondolatmenet kulcsmondataI: "A pénzkiöntés ráadásul kétszeresen fedezetlen. Nincs mögötte érdemi belföldi megtakarítás, illetve adóbevétel, ezért törvényszerűen inflációt okoz. Jó részét az uniós támogatások megelőlegezéséből költi a kormány. Így ez olyan pénz, amely még be sem jött, nem is tudjuk mikor fog megérkezni. Az így kialakuló túlkereslet és nyomában az infláció, valamint a tovább romló külső egyensúlyhiány devizaoldalról is fedezetlen, azaz a külső adósságot is növelheti."

"Ezek az összegek egyetlen társadalmi vagy strukturális feszültséget sem mérsékelnek tartósan. A rendvédelmi dolgozóknak 2023 januárjától ugyanúgy alacsony lesz a bére a hat havi prémium kifizetése után is. A pedagógusok arcátlanul alacsony bérét nem érintik az intézkedések, mint ahogy a nem orvos egészségügyi dolgozókét sem. Az osztogatás nem szól a szociális szférában vagy az önkormányzatoknál dolgozók bérének rendezésről. Nem hoz előrelépést a környezetvédelemben, a digitalizációban, az oktatásban, az egészségügyben, az innovációban. E problémákat nyilvánvalóan egyszerre nem lehet megoldani, de három-négy év alatt, előrelátó programmal - az egyensúlyt is szem előtt tartva -, és megállapodásokkal jelentősen lehetne rajtuk javítani. A pénzkiöntés ráadásul kétszeresen fedezetlen. Nincs mögötte érdemi belföldi megtakarítás, illetve adóbevétel, ezért törvényszerűen inflációt okoz. Jó részét az uniós támogatások megelőlegezéséből költi a kormány. Így ez olyan pénz, amely még be sem jött, nem is tudjuk mikor fog megérkezni. Az így kialakuló túlkereslet és nyomában az infláció, valamint a tovább romló külső egyensúlyhiány devizaoldalról is fedezetlen, azaz a külső adósságot is növelheti. Már annyit emelkedett az állampapírok hozama is, hogy évi 300 milliárd forintos többletkiadással jár."

Földházi-Nagy Petra az U14 kategóriában vehette át a Magyar Golf Szövetség elismerését.  

Gratulálunk!

https://hungolf.hu/atadtak-az-ev-legjobb-golfozoinak-jaro-dijakat/

A Forbes magazin magyar kiadásában két oldalt szentelnek a bicskei Kutyaovinak, a Prockl Amanda által vezetett állatvédő és embersegítő közösségnek.

A Forbes.hu-n , online természetesen még nem található meg ez a beszámoló, ami a kinyomtatott magazinban már igen. Érdekes írás,  mert a működésről, az anyagiakról is kérdezik Amandáékat.  
Ha már lehet,  elérhetővé tesszük a Bicskei Szó olvasói számára. Addig is álljanak itt a Forbes-ből kifotózott oldalak. Jó dolog, ha valakik tiszta szívből, önérdek nélkül végzett munkájuk által öregbítik Bicske jó hírnevét. A Kutyaovinak rendszeres csodálója  az országos média. Ezúttal már-már a nemzetközi is, hiszen https://forbes.com/ - a Forbes amerikai kiadó és médiavállalat. Legjelentősebb kiadványa a kéthetente megjelenő Forbes magazin – a legrégebbi üzleti magazin Amerikában. 2017-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A Forbes az iparág egyik legnagyobb és legsikeresebb családi vállalkozása. A Forbes magazint és nemzetközi kiadványait több mint 5 millió ember olvassa világszerte, a Forbes.com pedig vezető üzleti hellyé vált az interneten. Bertie Charles „B.C.” Forbes 1880-ban született Buchanban, Aberdeen megyében, Skóciában. Forbes egy szabó - majd később egy sör üzlet tulajdonosának - fia volt. Egyik tanára ösztönzésére – aki meglátta az ifjú Forbes-ban a tehetséget és a kiváló készségét a szavak és írás iránt – betűszedő állást vállalt a „Peterhead Sentinel” lapnál, feltételezve, hogy elindíthatja újságírói karrierjét - olvasható a Wikipédián.
Az is óriási, hogy a napokban Cserna Antal színművész és lánya érkeztek Bicskére. Örökbefogadták Maluma kutyaovist, akit ebben, az első fotón látható a környezetben találtak meg az állatvédő angyalok. Bicskén. Színházi kutya lesz, az már biztos.  Színházi örökbelépője minden évadra érvényes, de az sem kizárt, hogy a színpadon is felléphet, hiszen a színház- és filmművészet közelébe került.

A Kutyaovi kapcsán több posztunkban és hivatalos levelünkben is rögzítettük, hogy Bicskén közösségi díjra, elimerésre érdemesek.  

Ami alapvetően jó hír. De azt kérdezi egy ember az utcán, mégis kinek lehetne szólni, hogy űrítsék már ki a kupakgyűjtőt a Káposztásban? Teljesen tele van. Nézzem meg. "Sőt, még a közvetlen környezete is szemetes, körülötte is egyre több kupak szét van szórva. Ha már egyszer felállították a gyűjtőt, akkor gondoskodjanak is a rendszeres  űrítésről és telítve ne hagyják. Ne vegyék el azoknak az embereknek a kedvét, akik emiatt külön gyűjtik otthon ezt az aljas szemetet, mármint a műanyag kupakokat, amivel tele van a világ. Ha nem szólsz senkinek, nekem úgy is jó - mondja a környezetéért aggódó ember - írd meg, akkor látja indenki. De előtte menj ki és nézd meg te is. Örülök, hogy tele van, örülök, hogy ennyi ember ad magára. De ha valamit megépít vagy megvesz az önkormányzat, ne csak dísz legyen belőle,  hanem működtessék is. Nem?"  

A Rátz Tanár Úr életműdíj egyik 2020-as elismertje a Bicskén élő Sebő Péter tanár úr volt, aki az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlóimnáziumban tanít. Az ELTE  honlapján részletes híradás és videó is szerepel Sebő Péter respektusáról. 

A Wikipédia alapján ismertetjük, hogy a Rátz Tanár Úr életműdíjat az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. 2001-ben alapította magyarországi tanárok munkájának elismerésére. A díj Rátz László (1863–1930) nevét őrzi, aki a Budapesti Evangélikus Gimnázium (más néven Fasori Gimnázium) matematikatanára volt. A díjat gondozó alapítvány (Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért) évente két-két matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanárnak ítéli oda. (Biológiából csak 2005 óta adnak díjat.)

A díjazottak csak olyan általános iskolai, illetve középiskolai tanárok lehetnek, akik a magyarországi közoktatás területén – nem szervezői munkakörben – dolgoznak vagy dolgoztak. A biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanító (vagy egykor tanító), az 5–12. évfolyamokon kimagasló oktató-nevelő tevékenységet végző (vagy végzett) tanárokat szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, kivételes esetekben magánszemélyek terjeszthetik fel a díjra,

Gratulálunk!

A díj odaítélésében ajánlóként közreműködő szervezetek, intézmények:

a Bolyai János Matematikai Társulat díjbizottsága (matematika),
az Eötvös Loránd Fizikai Társulat díjbizottsága (fizika),
a Magyar Kémikusok Egyesülete (kémia),
az MTA Biológiai Tudományok Osztálya (biológia).

2012-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciójának vezetősége megalapította a VándorBagoly díjat. Az olvasás, a könyv szeretetének nagykövete. A vándordíj minden évben más gyermekkönyvtárban fészkel.  Oda repül, "ahol ezt az üzenetet a legszínvonalasabban, legkreatívabban adják tovább a gyermekeknek".

 A VándorBagoly díjat minden évben a Gyermekkönyvtáros Szekció őszi szakmai napján adják át. Jár hozzá egy TITKOK LÁDÁJA is, melybe a gyermekolvasók rejthetik titkos üzeneteiket. A díj átadása a Gyermekkönyvtáros Szekció szakmai napján történik. A kedves elismerést, ami jelen pillanatban a Nagy Károly Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának fő helyén látható, Jászberényben vették át a bicskei könyvtárosok Endrédiné Szabó Erika vezetésével.   

A Titkok Ládájába várják a a bicskei olvasók üzeneteit a helyszínen.   

"Ma reggel a régóta kinn lévő sok-sok bicskei zöldhulladékos zsák láttán az jutott eszembe, hogy tesztüzemmód lehet Bicskén. Brit tudósok azt vizsgálják, hogy a zsák valóban lebomlik-e itt az utcákon, például a szemünk előtt" - írta olvasónk. 

A zsák anyaga lebomló adalékot tartalmaz - ez a sor áll a zsákon. Olvassuk el. Kérdésem volna: a zsák bomlik le, vagy csak a benne lévő adalék? Ha csak az adalék, akkor nem túl "zöld" és környezetbarát ez a zsák, de még akkor sem, ha nagy, zöld betűkkel írtak rá. Mert sajnos az, hogy az adalék lebomló, nem feltétlenül kell jelentse azt is, hogy a zsák egésze, a zsák anyaga is lebomló. De nem vagyok szakértő ebben sem. Az viszont biztos, hogy kommunikációs, már-már manipulatív szempontból a LEBOMLÓ szó jelenlétével, szerepeltetésével a felszínes szemlélő bizalmát elnyerhetik, aki emiatt az egész zsákról azt hiszi, hogy lebomló. Pedig valószínűleg nem az, mert akkor nemcsak azt írnák rá, hogy az adalék a lebomló. Bennem megmaradt a kérdés, és a felirat láttán nem tudom kizárni, hogy mikroműanyag szennyezés legyen belőle. 
Beindult a Bicskei Szó Fb-oldalon az olvasói eszmecsere a zöld hulladékról, a gyűjtésről, a kezelésről, a komposztálásról egy korábbi cikkünket követően.

Hogy alakult ki a zsákolás? Úgy, hogy a legtöbb kert, udvar, ma már így-úgy épített, nem fér el a komposztáló, nincs hozzáértés, nem szokás. Napjainkban olyan picuri telekről is tudni lehet, hogy 10-12 lakásos társasház épül, ahol azelőtt egy kis parasztház állott zsebkendőnyi veteményeskerttel. Vagy amikor a kertes övezetekben egy-egy telekre kettő-három ház épül. Hogyan várható el ott a komposztálás?

Komposztáló edények rendelése vagy készíttetése/készítése jó ötlet lehet, de példaként emlékezünk arra, amikor politikusaink, sok bicskei pénzt költöttek bicskei térkő gyártásra. Láttunk már belőle térkövet vagy  járdát? Szép csendben hallgat róla mindenki. A gép talán megvan valahol, mert talán megvették. Aztán kiderült, hogy ehhez szakértelem is kellene, de az a közmunkában nem feltétlenül van jelen. Mert bizony nagyjaink közmunkával tervezték a térkőgyártást a BGSZ-ben. Azóta is tengermélyen hallgatnak e hatalmas ötletről, ami alapvetően nem hangzott rosszul. De egy közszolgálati écánál nem csak az a lényeg, hogyan hangzik, hanem az is, hogyan valósítható meg.
Lehet, hogy a komposztáló eszközök készítéséhez a Nagy Bicskei Térkő Projekt figyelembe vételével nem szabadna a helyi fórumokon ötleteket adni a komposztálók gyártására - ez a konzekvencia, ezt a tanácsot kaptuk az olvasóktól. 
A zsákokra írt LEBOMLÓ varázsszóról pedig azt írják: éppen olyan ez, mint a kerékpárút, ami nem is kerékpárút. 
A politika és a marketing így hívja az út szélén felfestett piktogramot is: kerékpárút.  De manapság már elég, hogy kitesznek egy apró zöld táblát az út szélére, forgalomsűrűségtől függetlenül, és átadják kerékpárútként. Ezek a KRESZ szerint természetesen nem kerékpárutak. Azt nem zöld táblával jelölik, ami nincs is a KRESZ-ben.
Szóval így bomlik le a zsák is, ahogy ez a kerékpárút kerékpárút. Vajon a zsákfelirat a hibás, vagy a verbális tájékoztatás? Mi pedig elfogadjuk a jobb verziót, mert akkor nyugodtabb a lelkiismeretünk és nem kell szembe mennünk senkivel, aki erős, befolyásos stb.  És akkor nincs vele semmi dolgunk. Mossuk kezeinket. Pedig a következményeit az unokáink is fogják látni. 
Végezetül: évekkel ezelőtt jegyeztük, hogy akadnak magyar települések, ahol osztogatják a komposztáló ládákat. Tudni lehet több bicskei környezettudatos családról, akik 20 ezer forint körüli komposztáló ládát vásároltak, amiben komposztot gyártanak nem feltétlenül nagy kertjükben a kerti hulladékból. Gyakori az is, hogy az avart a bokrok, a fák alján a talajon hagyjuk azok hasznosulása érdekében. Ez kényelmes is, nincs vele munka vagy költség. Végezetül meg kellett állapítanunk beszélgetésünkben, hogy szívesebben nézzük az utcákon akár hetekig ezt a hatalmas avarmennyiséget zsákolva, minthogy a füstjét szívjuk füstnapokon. Ennyi előnye feltétlenül van.   

Tisztelt Szerkesztőség!

Ujszaszi Ignác rokonai, ismerősei köszönetüket fejezik ki a róla megjelent internetes megemlékezésért.

Üdvözlettel:
A család és a barátok

****************************************************

2021.11.12- én elhunyt Ujszászi Ignác, bicskei költő, a BTC egykori kapusa.
A temetési prédikáció itt olvasható, csatolva.

Ujszászi Ignác temetésére (Bicske, 2021.11.20.) az eredeti ("II. Vatikán Zsinat" előtti) latin nyelvű katolikus szertartásban került sor, hagyományhű katolikus pap vezetésével, aki Ignác lelkét gondozta az utóbbi időkben.

E rítusról azt kell tudni, hogy benne a pap - akárcsak a valódi katolikus szentmisében - nem az emberek felé fordul, hanem "nekik háttal", azaz a néppel együtt fordul Istenhez, az elhunytért könyörögve.

Így van ez a "zsinat előtti" katolikus szentmisében is: a pap nem az embereknek beszél, nem feléjük fordul, hanem a néppel együtt fordul Isten felé, a tabernákulum felé, és Istennek mutatja be a szent áldozatot. A nép pedig nem "előadást" vagy "párbeszédet" vár a paptól, nem azt várja, hogy a pap nekik mondjon valamit (a szentbeszédet kivéve - természetesen), hanem csendesen imádkozik a megfelelő célra és szándékokra.
Így aztán nincs arra szükség, hogy a nép "értse" a pap könyörgéseit, hiszen azt a pap Istennek mondja - latinul.

Miért ilyen fontos ez? Lásd itt: https://orapronob.is/kulcskerdesek/

Munkásság és felebaráti szeretet elsőrendűségéről beszélt a bicskei jegyző, amitől nem tántoríthatja el senki és semmi. 

Blauhorn Jenő 1895-ben mondotta ezt, jegyzői tevékenysége megkezdésekor.
Blauhorn Jenő a Bicskén élő Prockl Jenő (született Bicskén, 1943-ban) dédapja volt, lányainak pedig ükapja stb. Azelőtt Pázmándon vezette a közigazgatást. Pázmándon ismerte meg élete párját, akinek leánykori neve Cseh Amália volt. Lányuk, Blauhorn Irén Bicskén ment feleségül Prockl Gyula iskolaigazgatóhoz. Ők ketten voltak Prockl Jenő nagyszülei, a Prockl lányok dédszülei. 
Simon András tengerész, az egykori bicskei mozi mellett működő kiváló könyvesbolt tulajdonosa és Prockl Jenő azért állnak rokonságban egymással, mert Simon András édesanyja szintén Cseh lány volt. Ez a szál úgy alakulhatott ki, hogy Cseh Amáliának fiútestvére is volt, akinek szintén születtek fiú utódai. Egyikük lánya lett András édesanyja.   
Ehhez a Cseh családhoz tartozott Cseh Elek is, aki a feljegyzések szerint 1919-ig Csabdin volt jegyző. A Székesfehérvár és Vidéke című lap egyik 1895-ben megjelent számában olvashatunk erről. 

Megnéztem a saját szememmel a Csabdi bányaúti kereszteződéstől Vasztélyra vezető megújult utat kerékpáron. Korábban leírtam róla, hogy végre kerékpáros útvonalhoz méltó formát öltött, de természetesen elsősorban és főképpen az itt élők mindennapi életét szolgálja.

Ám az első cikkben tévesen azt is jegyeztem, hogy 1958-ban épült  a vasztélyi út, amit az álapota miatt könnyen el is hittem. (A Vértes Terv-út hálózata 1950-52 táján készült, de annak majdnem különbek egyes szakaszai  ma is, mint amilyen az a korábbi  vasztélyi út volt, amit itt még kerékpárútnak is ki mertek nevezni.)  Azonban kedves olvasónk tájékoztatása alapján a vasztélyi út az Arcanum oldalain fellelhető korabeli  cikkek szerint nem 1958-tól, hanem 1969/70-től szolgált épített útként. (Az 1958-as téves közlésem egy politikus nyilatkozatára épült. Sajnálom, valóban utána kellett volna néznem. Olvasónk helyesbítését ezúton is köszönöm.) 

Lényeg azonban, hogy az út remek. Még dolgoznak rajta. Még szembeszélben is jót gurultam a Gerecsével szemben Vasztély felé, majd a vasztélyi temetőnél fordultam vissza. A hátszél miatt is élmény volt az emelkedő. De azért is mehetett könnyebben, mert jobb felületen jobb a haladás. A kormányt sem kapkodtam a már nem létező kátyúk kerülgetése érdekében. Ha 20-szor nem tekertem itt  Vasztély, Tarján, Tata vagy a Duna felé  az utóbbi években, akkor egyszer sem. Ez egy megváltás. Nagyon erős kontraszt. Szélesebb is lett az út. Ha jól értem, 5,5 méter. Csabdin belül is remek ez a felújítás. Ott viszont elmulasztottam az iskoláig felcsapatni a Malom közön, hogy ott forduljak balra, ez eszembe sem jutott, mert a bringaúton mentem kifelé, a laposon a kertek alatt, a könnyebb ellenállás irányába. A Csabdi út és a Szabadság út  új formáját még nem próbáltam, nem láttam. Legközelebb megcélzom az Il Villaggio-t vagy a Költőhelyet. Esetleg mindkettőt. Egyszer élünk. 

Akik lázzal, felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri, valamint kötőhártya gyulladás tüneteivel háziorvosukat kívánják felkeresni, kérjük, hogy ilyen esetben telefonon vegyék fel a kapcsolatot a háziorvosukkal, aki kikérdezésük alapján eldönti, hogy van-e szükség koronavírus jelenlétét igazoló vizsgálatra (antigén gyorsteszt vagy PCR vizsgálat) és NE LÉPJENEK BE az Egészségügyi Központba! Ebben az esetben a rendelő hátsó udvarában elérhető, ötemeletes épület aljában található, elkülönített vizsgálóhoz menjenek.

Természetesen a szakrendelés orvosait is a fentieknek megfelelően keressék fel.

Forrás: Bicskei Egészségügyi Központ

Vélemény a polgármester Fb-oldalán olvasható zöldhulladékos poszthoz.

A polgármester Bicskén közlekedik nap mint nap. Ehhez képest most észrevételezi, hogy hetek óta kinn állnak a zöldhulladékos  zsákok, helyenként nagy halmokban. Miközben a helyi rendelet https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/33687 (helyi jogszabály) 3. § (10) bekezdése rögzíti, hogy mikor lehet kitenni a közterületre a hulladékot. Csak most tűnik fel a városkép? Otthonából és otthona felé hónapok óta naponta kétszer elmehet egy kisebb közterületi roncstelep mellet is, a város forglamas pontján.  

Visszatérve a zöldhulladékhoz: miért is kellene hálásnak lennünk azért, hogy a zöldhulladék „mennyiségi korlátjának” felemelését elintézte? Hol van rögzítve az 5 zsák mennyiség? Hol volt itt mennyiségi korlátozás? 
Ezt írja: "A szerződés szerint mindenki 5 zsákot és 5 köteget rakhat ki. Egyeztettem (...) ügyvezetővel, hogy emeljék duplájára a mennyiséget, mert ilyenkor több zöldhulladék keletkezik."

A helyi rendeletben ilyen megkötés nincs vagyis a polgármester által hivatkozott  5 zsákos korlátozás nem létezik. A 6. § (5) bekezdés szerint a közszolgáltató díjmentesen elszállítja. Tudjuk, hogy nem díjmentesen, hiszen mindenki fizeti a hulladékdíjat, annak ez része. Valójában senki semmilyen szívességet nem tett és nem intézett különösebbet. Jó tapasztalat az is, hogy annyit szállítanak el, amennyit kiteszünk. A mennyiségi korlátozás a zsákok esetén öngól lett volna, hiszen azért, abból a célból  viszik el, hogy ne legyen elégetve. Ha valakinek több keletkezik mint 5 vagy 10, mit kezd vele? Nagy eséllyel elégeti. Itt a kerti komposztálás még nem nyert igazán teret. A szolgáltató vagy az önkormányzat sem adott még komposztáláshoz eszközöket, ahogy ez néhány magyar városban működik a módszer széleskörű elterjesztése érdekében. Pedig mezőváros vagyunk, rétoraink gyakran emlegetik ezt. A komposztálási kapacitás és kedv  növelésével az elszállítani való mennyiséget is csökkenthetik. Helyi komposzttelep létrehozásának se híre, se hamva, pedig éveken át kérte a Bicskei Szó a zöldhulladék elszálítása mellett ezt is. Az elszállítás bejött, mert mindenki látta és érezte,   amikor a város hetente kétszer úszott a füstben. Ennek ma sincs vége, de mintha mérséklődőtt volna.      
A közszolgáltatási szerződés (https://www.zoldbicske.hu/wp-content/uploads/2019/11/k%C3%B6zszolg-szerz-Bicske-2018.pdf) 6.4 pontja szerint sincs korlát, csupán két megkötés, miszerint  1. logós zöldhulladékos zsák kell  2. az ágakat kötegelni kell, a köteg hosszát meghatározták.

A zöldhulladékos zsákok kapcsán a mennyiségi korlátozás léte vagy nem léte azért is elgondolkodtató, mert polgármesterként nyilván jól ismeri a jogszabályokat, a szerződéseket... De még akkor is jól ismeri azokat, ha nem ő kötötte, nem ő alkotta, hanem egyik elődje és nem az aktuális jegyző dolgozott vele.

Vessük össze ezt azzal is, hogy a közszolgáltatási szerződés 6.4.1 pontja a közterületen keletkező zöldhulladékot (pl. utcai fák levele) is ebben a rendeletben kezeli, vagyis lakossági kötelezettséggé tette összegyűjtését a porták előtt, ami rendben is van. De alapvetően több zöldhulladék kipakolását is eredményezheti. Valószínűleg senki semmilyen szívességet nem tett és nem intézett semmi extrát.  Ennek ellenkőjét közölni érdek, kommunikációs mutatvány, politikai marketing,. 
Egyetlen helyen találjuk a bűvös 5-ös számot, mégpedig az éves tájékoztatóban (https://www.zoldbicske.hu/wp-content/uploads/2021/01/Bicske-h%C3%A1tlap.pdf) olvasható.  Az 5-ös korlátozás, (többen elolvasták, többször) -  vélhetőleg egyedül a gally-kötegek számát jelöli.

A polgármester valószínűleg érzékelte a késlekedést és időszerűnek látta a megszólalást a Facebook-on e témában is.  "Up to date", naprakész kívánt lenni. De ennél sokkal találóbb lett volna, ha további türelmet kér és leírja azt, ami a színtiszta valóság, amit fentebb olvashatnak a Bicskei Szó olvasói rendeleti hivatkozásokkal együtt, ami valószínűsíthető a mellékelt dokumentumok alapján. Vagyis hogy nincs és soha nem is volt korlátozva, maximalizálva a zsákolt zöldhulladék mennyisége. Ezt jó ha tudjuk. Ne fogjuk vissza magunkat. Zsákot kaptunk eleget. Jövőre is fogunk kapni. Beosztjuk.  És ha az első az egyenlők között leírja például azt, hogy a rengeteg munka miatt késlekedik a szolgáltató, mindenki szó nélkül megérti. Mivel majdnem mindenkinek volt már nagyon sok munkája hosszabb-rövidebb ideig, ami úgy a nyakába szakadt, hogy ki sem látszott belőle.      

"Jártál mostanában Csabdi-Tarján felé?" - kérdezi egy kerékpáros.  "A csabdi focipályánál van még egy kis építés alatt álló szakasz, de a többi új aszfaltot kapott.
Egy álom suhanni rajta.
Az élményből egy keveset levon, hogy helyenként már törik le az új burkolat széle."

Szia, nem jártam, de lelkesít, ahogy leírod. Hallottam-tudtam róla és várom, hogy sort kerítsek rá. köszi. főleg a vasztélyi rész érdekel, ott biztosan még erősebb a kontraszt, a jó érzés az új miatt, hiszen az nagyon rossz  volt. Remélem, ott szélesebb is lett. Nyilván nincs jelentősége, de sokszor leírtam, hogy ez veszélyes, hogy tisztességesen el kell készíteni mielőtt baleset történik, ha már kerékpárútnak merészelik nevezni és bicós családokat hoznak ide, akkor felelősséggel tartoznak.  Na de ha csak és kizárólag autók jártak volna itt, akkor is vállalhatlan állapotban volt évtizedekig.  Legutóbb augusztusban voltunk Tarjánban. Egy igazolt versenyző tekert előttem (a fiam) és mutogatta. ahogy köztük szokás, merre kerüljek, ha kátyút látott maga előtt és előlem eltakarta volna Különben nagyon szeretem azt a környéket (is). Édesapám vitt arra sokszor. Olyat is kérdeztem a dombok, erdők láttán akkoriban, hogy élnek-e itten farkasok.    

Csabdi-Vasztély között most festik a felezővonalat, vagyis igen, szélesebb lett - hangzik a válasz. 
Az új burkolat letörő széleit pedig biztosan kijavítják még. De ha ennyi idő alatt letörik, mi lesz a következő 80 évben? 

Az '50-es években megépült út felújítása történt meg.
Nyilván akkoriban elsősorban a rendszeres és sokkal kisebb, pl. lovaskocsi forgalomhoz volt méretezve mind szélességben, mind teherbírásban. Nyilván csodának számított úgy ahogy volt. S ha belegondolunk, hogy történt mindez egy évtizeddel a II. vh. után....   
Szóval ez a vasztélyi út kibírt alattunk vagy 30-40 évet azzal a terheléssel.
Aztán jött a rendszerváltás és nagyjából gazdátlan lett. Most köszönhetően javaslatoknak és döntéseknek, megújul. De mindig bíztam abban is az út megépülése kapcsán, hogy a buszmegálló tábláján már régen nem a Tükrös puszta név szerepel, hanem a Tiborcz tanya.  Mondjunk tehát pohárköszöntőt. 
Azért azt megjegyezném, az elmúlt harminc évből 16 évet a mostani kormányzat volt döntési helyzetben, vajon az ő idejében (illetve a másikak idejében) mi akadályozta a felújítást? Vannak malmok, melyek lassan őrölnek. De eljutottunk idáig.