Amikor Sümegen jártunk, a zánkai majd nagygörbői esténk után - "szerencsére" nem volt kedvünk felmenni kedvenc helyükre, a várba. Megnéztük a ferences rendi templomot a várhegy lábánál református atyafival, megcsodáltuk kívülről a monostort és az óváros patináját. Ő már járt itt. Én nem. Behozott. De a legtöbbet a püspöki palotát fényképezgettem, fenn a várral.

Magyar táj, magyar ecsettel - idézte némi iróniával útitársam már a Káli-medencében, ahogy fényképeztünk.   

Amikor Padányi Biró Márton (1693– 1762) nevét Sümegen megláttam, félszegen és halkan rávágtam, hogy Dicsértessék a Jézus Krisztus!, mert ő Bicskén volt pap. Aztán többet nem szóltam, mert úgy éreztem, összetévesztem valakivel, hát hogyan lett volna Bicskén plébános aztán veszprémi püspök? Meleg is volt, fáradt is voltam. Azt sem értettem, hogy Veszprém megyében miért nem Veszprém fenséges magasában volt a veszprémi püspök székhelye, miért Sümegen? Aztán nem foglalkoztam vele többet. Mindeközben ma reggel szemem elém kerültek a sümegi képeim  és Padányi Biró  Márton neve. Rájöttem, hogy  biztosan hallottam-olvastam emelkedett hangvételű bekezdéseket nem is egyszer az ő bicskei szolgálatáról.

Először is megnéztem a Bicskei Plébánia honlapján az itteni plébánosok listáján. Bizony ott áll PBM neve. Aztán rákerestem életrajzára. Jó a Google a háznál. A Bicske története pedig annyira jó a háznál, hogy abban még a szerző által készített rajzot is találunk róla. Amikor ezt megláttam, akkor jöttem rá, hogy innen volt ismerős a bicskei templomépítő neve.  

A török hódoltság után ő volt az első plébánosunk Bicskén és ő hozatta rendbe a templomot 1723-tól. 1729-ben már felsőörsi (Veszprém m.) prépost lett vagyis öt-hat évet szolgált itt. (Azt is olvasom, hogy ellenreformátor volt.)  

Itt találtam kérdéseimre választ: 

"Padányi Biró Márton meghátráló és mégis tettvágytól égő egyénisége szerencsés módon találkozott Sümeg városával, amely a törökök kiűzetése után települési jelentőségét elvesztette. Több mint fél évszázad után Padányi Biró Márton püspök alatt nőtt meg ismét a városka fontossága. Mivel a püspök nem érezte jól magát székhelyén, Veszprémben, mert ellentmondást nem tűrő, abszolutisztikus elképzeléseit a protestáns ellenzék keresztezni igyekezett. Első terve az volt, hogy a kuruc idők után lerombolt sümegi várat helyreállíttatja, s itt fog székelni, mint valami harcias középkori püspök. Mária Terézia azonban az újjáépítés engedélyezésével késlekedett. Biró Márton ekkor elhatározta, hogy a vár lábánál, a ferences kolostor tőszomszédságában álló épületet alakíttatja át kastéllyá."

Végül - nem véletlenül - a "jópásztor" szobra. A Skóciában született remete, Szent Vendel szobra.. Akinek Vérteskozma fölött a Malom út nyitányán is van emlékhelye úgy 10 éve. "Tiszteletének legnagyobb propagálója Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett tiszteletére," Olyan jó pásztor, hogy a kis bárányt köpönyegével védi. Bár mi először nem néztük szentábrázolásnak. Azt hittük, pásztor kutyával és kész. De az alkotás  korából ítélve tudhattuk volna, hogy simán a pásztorok kedvéért l'art pour l'art nem állítanak szobrot. 

A háttérben a várhegy alatt a lombok által kissé kitakart, balra eső templomtorony a ferences rendé, mellette áll ez a palota.

 A völgy házairól beszélgetünk egy közelben élővel. Nem látta, de azt hallotta, vannak házak, amiknek közelébe került a víz.  Veteményesek víz alatt. De apadásról is hallani. Korábban 40 cm volt a víz felszíne és a patak egyik hídja között, de már nagyobb a különbség. Reméljük, az esőzés visszavesz. Reméljük az apadást. Ez pedig egy Előhegyen lévő esőmérő. Gazdája mérése alapján eddig 55 liter esővíz zúdulhatott négyzetméterenként az esőből. Szerinte Tarján felé durvább a helyzet. Egy Budán élő barát elmondása szerint akkora esőt még nem látott, ami ma ott volt.  "A II. kerületi Fazekas utcában egy autó alatt beszakadt az úttest, terelve jár a 11-es és 111-es busz. Több helyen a csatornákból gejzírként feltörő víz mozdítja el a fedlapot." Volt már hasonló eset Csabdin pár éve és akkor ennél is több eső esett, a jobb partot is elöntötte.  

A völgy egyik legmélyebb pontja a Szent László patak mentén. Ami nem győzte elszállítani a nagy mennyiségű csapadékot.  Ennyi eső valószínűleg jelentős károkat okozott a községben. 

Szép és jó lett a bicskei tábor Zánkán, ami azért is nagyon jó hír, mert sok évig álom, remény és terv  volt a nagymértékű korszerűsítés, felújítás. Fedezze fel magának minél több bicskei család. 

Nem egészen két napot töltöttünk Zánkán a Bicskei Tábor 50 éves jubileuma alkalmából.  Amióta onnan megjöttem, az esetleges  "Hogy vagy?" kérdésekre is ezt válaszolom:

- Mint a mókus fenn a fán.

Ha képeslapot kellett volna írni a szüleimnek 11 évesen, így hangzott volna. "Az idő jó. Sokat strandolunk. Fagyizunk is. Jól főznek. A pénzem elég lesz."   Mondjuk ezek éppen hidegebb napok voltak május végén. De voltak, akik nem hagyták ki a strandolást most sem e szombat-vasárnap alatt.

Pazar a hely 

Gyerekkori barátommal érkeztünk, néhány nyárban zánkáztunk itt általános iskolás korunkban. A főtéren sokan álltak és beszélgettek, üdvözlések, köszöngetések és még tálcán hozott üdvözlő ital is jutott volna, ha innék. De mi (is) Krajczár Gyuszi bácsihoz járultunk elsőként.  Nem is ismerte meg Hertendi Ervint. Úgy 30 éve láthatta utoljára. kéktúrás iskolásai voltunk mindketten. (Innen a barátságunk.) Ervin hívta fel a figyelmem arra az emlékünkre, hogy akárhányszor felmásztunk a Hegyestűre (amit szeretünk Tűhegyesnek is mondani), akkor Gyuszi bácsi jobb tenyerével kitakarta a szembe sütő nyári napot, mintha tisztelegne a tájnak, másik kezét csípőre tette térképes, szinte felderítő tiszti  táskája mellé és forgolódva gyönyörködött (szépen vasalt inget viselve) a panorámában, miközben ezt mondogatta feszt: 

- Pazar! Pazar!   

Nem tudott betelni vele. Majd elmondott jó néhány érdekes dolgot. 

Hegyestű és Tűhegyes: 1900-as térképen még Hegyestő a neve. Ezt is tőle tudjuk? Ami zavaró, hogy 1500 forintért lehet ma oda belépni.  

De térjünk vissza a tábor főterére, ami nem tudom, viselte-e valaha az “alakuló tér” elnevezést. Gyuszi bácsi könnyes szemében most örömet és szomorúságot látok egyszerre. Örül, hogy ennyire szép lett  a tábor. Mondhatni pazar. Ezért az örömkönny. A másik pedig az a szomorúság, ami örömökre és egyes küzdelmekre emlékeztetheti, meg aztán amit az  itteni és bicskei lombok között észrevétlenül elhaladt évek miatt érezhet egy 80. életévét már 2015. október 27-én betöltött dolgos tanárember... Akinek egyik tantárgya éppen az irodalom volt.  Ezt olvasom ki tekintetéből és mellesleg arra gondolok, amit tudok: a Badacsony a kedvence. Szerinte onnan nézve van a legszebb színe a Balaton víztükrének. 

Favicc

Zánkán 50 éve jött létre a bicskei úttörők tábora, ami mára a bicskei és Bicske környékén élő gyerekek, családok üdülőhelye. Gondolhatná a megfigyelő, hogy a település neve Zán volt, ám mi bicskeiek úgy megszerettük, hogy becézve Zánka lett és  ezt a helyi jegyző átvezette. De nem. Ez csak egy favicc. Kezdetnek. Hertendi Ervin pajtás/bro tiszteletére. 

Nézzük a valóságot. Meghívtak az ünnepi rendezvényre, mert volt néhány szó és tett, amivel magam is hitet tettem e zánkai 1 hektár tárgyi és spirituális fontossága mellett. Persze, volt bennem egy kis szégyenérzet, hiszen olyan, a táborért nagyon sokat dolgozó emberek voltak vagy lettek volna szerintem ott az igazi díszvendégek, mint amilyen Lajtai Béla, Jakab János, Endrédi Béla, Benedek István, Vörös Pál, Kontra Imre, Demeter Antal, Polyánki György  és még sorohatnám, aki(k)nek a közelébe sem fogok érni sosem.  

Végh Rozália tanárnő hozta nekem a meghívót személyesen, ami kiváltképp jólesett. Sőt. A 15-ös házat kaptuk meg véletlenül - tőle. A sima házak közül ez áll legtávolabb a főtértől. Jobbszélső. Gyerekként is ezt szerettük megkapni. Könyörögtünk, versegtünk és mindent megígértünk érte. Mert a legtávolabbi állt hozzánk legközelebb. Mint ahogy az iskolában a tanári szobától legtávolabbi tanterem volt a menő. 

Új tetők 

Beszélgetünk a téren a színpadnál Szabó Attilával, aki azt az újjáépítést vezette, amiben a Bicskei Tanuszoda munkatársai vettek részt. Például úszómesterek.  A faházakat a négy falig bontották vissza vagyis azok maradtak állva a fenntartó-tulajdonos  önkormányzat megbízása alapján. Új, korszerű, csinos  tetőket kaptak. Elől hosszabbak mint eddig, vagyis nyári esőkben ott is egy-egy kiülő - majdnem erdei terasz és a házat is óvja.  Régi elgondolás valósulhatott meg, mert hallottam már ezt hiányolni nem egyszer.  

Varázsa van a zánkai esőnek, a balatoni esőknek, mert olyan zuhogó esőt, akkora felhőszakadást itthon ritkán lehet átélni, mint ott. Tényleg. Volt szerencsém néhány balatoni esőhöz Szentgyörgyön, Fenyvesen, Berényben is. Sajkodon csak egyszer. Jól szóltak mind. Mediterrán hatásnak érzi a szemlélő.

Régi tartozását rendezte Bicske 

Voltak évtizedek, amikor elvárták volna, hogy Zánka termelje ki a költségeit. 12 éve írtam le itt a blogom elődjének cikkében (itt az összes Zánka címkés) , hogy "Bicske városa jelenlegi gazdasági helyzetében nem tudja támogatni Zánkát - tudta meg a bicske.info. A tábor egész éves költségét a tábor termeli ki. Víz, csatorna, áram, közüzem, könyvelő. Olajkazánok. Nem korszerű világítás. ÁNTSZ ellenőrzések, javítások, szerelések, elfagyott csapok. Ez egy viszonylag olcsó üdülési lehetőség. Megszoktuk, a gyermek is megszokhatja a gyerekek által rendben és tisztán tartott tábort, ahol ugyan kevés a luxus, szolid a kényelem. Bizony, olyan iskolatársunk is volt, akinek szemmel láthatóan jobb sora volt Zánkán, mint otthon. Ma, amikor a saját gyermekeink költségeit számoljuk, abba beletartozik szállás, rezsi, étkezés, strandbelépő, utaztatás autóbusszal oda-vissza. A bevételeket csakis pályázati úton lehet növelni. Kevés a pályázati lehetőség. Ha Zánka nyereséget termel, azonnal visszaforgatja.”

Ez is 12 éve íródott 

Negyven éven át nagy dolog volt számunkra, hogy a több száz kilométerre fekvő balatoni faluban tíznapos csodaszerű másik élet vár bennünket és az utolsó délutánokon már azon  agyaltunk zoknimosás közben, kérdeztük egymás is értetlenül nézve, a fejünket ingatva  a felnőttek nem egészen érthető megfontolásai miatt - miért csak 10 nap? Te érted?  Hogy találták ezt ki? Te érted ezt? Miért nem kerek kettő hét? Vagy egy hónap. Vagy ez egész nyár. Hát heló, elférünk itt .És még a szeptember is kell. Mert még akkor is jó idő van. Nem kéne szeptemberben iskola. A suli novembertől illene. Igen. (Az eszünk meg lett volna hozzá.)

Ma is lehetnek olyan emberek, akik munkájukat, eszközüket, kapcsolataikat tudják felajánlani. Aki Bicske barátja, Zánka barátja is kell legyen. Zánka a mi még ki nem mondott de facto testvértelepülésünk. Zánka a mi elhanyagolt kincsünk.

Beleértve a cukrászdát. A Csóri Csuka Csárdát, parkolójában kicsit megállt a busz. A Balcsi első megpillantását. A zánkai vasútállomást, mikor vonattal jöttünk "le", például nyolcadikban 3 éjszakás osztálykirándulásra.  A Hegyestűt, Gyuszi bácsi magyarázó lelkesedésével. Szeme mindig a tájon, tekintget körbe meditatív gyönyörködéssel, azt mondogatja halkan és lassan a pannon panorámát szemlélve: "Pazar. Pazar." Közben néha felnevet szövegeinken. Ezt Gyuszi bácsitól a Kéktúra szakosztályban is megszoktuk, amikor is évközben mindenfelé elvitt, szombaton  az akkor még romos Vérteskozmára,  a máig csodálatos Vitányba, Gesztesre, a mi hegységünknek számító Vértes mellett a Gerecse minden zegébe-zugába, a Pilisbe, a Budai-hegységbe, a Balaton-felvidékre gyalogolni, tehát nekünk nem  volt nagy újság Zánkán, hogy minden szép magyar táj pazar-pazar mert valóban az. Mi ha pl. nekünk tetsző nőket láttunk meg az utcán, már akkor is azt mondjuk: "Pazar.Pazar" Az éjszakai őrséget. Az álmukban fogkrémmel megkent arcokat. A Zánka felé döngető IFA platóját, tele a Balatonra vonatozó táborozók bőröndjével. Ami még a sátrazás idején a vaságy alá, a téglákra került. A főtt kukoricát a strandon. Lekváros buktát vagy tejberizst az  étkezőben. A lábtengót.  Pingpongot. Mezsgyekövek meszelését.Az erdőmester nevű zöld színű főzött fagylaltot. A Ló-benézőt.

Az utak melletti kövek meszelését mint tipikus zánkai elfoglaltságot. Sosem értésünket, hogy ezt miért kell. Ilyet? Ne' má'. Ma már persze értjük, van még belőlük néhány. Összeszedjük, hazahozzuk a kiállításra a könyvtári bejárat mellé. Aztán visszavisszük valami főhelyre a táborba. A kő marad. Ugye. A víz folyik. Főleg, ha nyitva hagyjuk a csapot a fürdőben. A nyomozást, hogy ki hagyta nyitva. A majd megtanulod a hadseregben, mikor katona leszel, ez ahhoz képest bölcsőde, fiam. Majd meglátod és akkor még eszedbe jut, mint mondtam én neked itt. A csapat, az csapat. Nincs hanyagság. Egy mindenkiért, mindenki egyért.   

Ma már se kőmeszelés, se Dezső bácsi nincs az életünkben, de az emlék a miénk. Az marad. Mint a kő.

Míg élünk.  Ahogy a tábor is. Remélem, nem csak az emlékeinkben!

Beleértve a fagyit. Utunkat a táborból a strandra a forró aszfalton papucsban, vagy mezítláb táncolva, törölközővel csapkodva egymást.  A Gabi fogkrémet, de a nagyok már Amodentet használnak. Mivel nem nagyon dezodoroztunk gyerekként, mindent áthatott a fogkrém illat, nyomkodtuk rendesen nemcsak alvó arcokra, hanem  a kilincsre is. Volt egy kedvenc, amit egy idöre bevontak, ez volt a zöld-sárga Kolynos. Kiejtése akkoriban bizonytalan mint pl. az ojmpos citromlének…

 Nagyvázsonyt és Kinizsit a malomkővel. Fürdőgatyában vissza a táborba a strandról délután, mire felérünk, megszárad rajtunk. Az ABC-t. Tiltott beúszást bóján túlra.  Az egy héten egyszer megengedhető gofrit. Nyolcadikban már debrecenit, tormával, mustárral. A 15 forintos hotdogot., amit főleg csak okosan néztünk, mert 10 napra  átlag 100 forinttal jöttünk. Vegyék a németek. Danke.  A turista szalámis zsömlét, ami nálunk nemzeti eledel. Azt a röhögős kiáltást a Balcsira, hogy te, ez  nagyobb mint a telepi hali. A sümegi várat. A szigligetit, ahol mindenki mindenkit Edének szólított. Pilléket, ha tudod mire gondolok. Vagy amikor még azt hittük a vízben, hogy leér a lábunk, aztán megijedtünk, mert mégsem.  A bokáig vagy térdig érő  hidegebb vízréteget. A még nem melegedett át a víztömeg kezdetű magyarázatot. A számháborút. A szobi szörpöt. A nyugatnémet rendszámú Porsche kilométeróráját. A stég vas oszlopába való kapaszkodást víz alatt. A parti bazalt kövek közé csapódó hullámokat. Dehát az nem is bazalt. Vörös homokkövek, hasonlítanak, ezek is vulkáni utótevékenységből valók, de nem bazaltok. 

Van belőle végig az északi parton, kibukkan Révfülöpön is, bányásszák Kővagó(!)örs és Salföld között, és ebből épült a pálos kolostor Salföldön, ahová szintén Gyuszi bával túráztunk kétszer is. A vörös templom is ebből van Füreden stb., de utóbbiban én még nem voltam.

A fejesugrást a stégről. A zsebpeca. Kagyló keresése iszapban. Az őrsöket a zászlófelvonáson. A májkrémet. A házaink (nem helyrajzi!) száma. Harley Davidson a strand parkolójában.  Sóder, sóder. A lábam alatt. Galambom. Az utált szakadó esőt és szélvihart. Némi csónakázás. A mennyi ideig tartana átevezni a másik partra című típuskérdések. Távcsővezést a partról. A Leó jégkrém. A makaó partik. Kompozás. Túrák az éjszakai erdőben. Keszthelyi városnézés. A körlet pontozás. A hány másodpercig bírod víz alatt - számolom. A tenyerünkön hordozott  bazi nagy szarvasbogarakat  - a tábor szent és védett állatait, a  tihanyi visszhang próbás kirándulásokat.  A tábor hátsó kis erdőbe nyíló vaskapuját.  Azt a jó nagy nem tudom milyen fát a főtéren. A tollasozást. A mindig két nappal hamarabb elfogyó zsebpénzünket.  A focit. Badacsonyt. A mesés Badacsonyt. A kánikulát fönn a bazalt orgonasípoknál. A "na és hol vannak itt vulkánok?" kérdésünket. A takarodót. Az ébresztőt. A  "már csak  egy bélásom van" állapotot. A szélső, a főtértől legtávolabbi ház nagymenőségét. Az érzést 98-ban, amikor azt hisszük, hogy mi itt és most 27 éves apaként  a saját gyermekeinkkel ugyanazon a lépcsőn lépve be majdnem ugyanabba a magyar tengerbe, mint Ervinnel tízévesen - 80-ban és a gyerekeinknek a "nagy" vízbe először lépve fülig ér a szájuk az úszógumin, "Nem hideg a víz?" kérdezzük a közel 30 fokosról és ingatják vigyorgó fejüket, hogy ez jó és labdázni kezdünk. A Balcsiban. 

Zánka bicskei szigete tartja magát egyedül

Nekem a Balaton (a riviéra) sokáig csakis Zánkát jelentette. A Balaton átúszása is a másik part nézésben gyökerezik - ez is a zánkai parton kezdődött. És mekkora szerencsénk volt az északi parttal, ami annyi értéket, látványosságot hordoz erdeivel, hegyeivel, romjaival, útjaival, falvaival. Zánkán az iskolai, vállalati nyaralóhelyeket javarészben eladták  volt tulajdonosaik. Rákóczifalva táborozói  már nem jönnek zászlónkat lopni és mi sem megyünk az övékéért. Egyedül a Bicskei Tábor tartja magát, köszönhetően például a körülötte kialakult - választott döntéshozók számára is megkerülhetetlen - civil és bicskei Zánka-védegyletnek. Főleg bicskei emberek, akik szeretik a helyet és tettek érte.

A "védegyletben" köztiszteletben álló alapítók vagy közvetlen utánpótlásuk áll vagyis többek között a táborban vagy táborért szívből dolgozók.  Hagyományt és értéket teremtettek.  Kezdetektől dolgoztak érte - vagyis nem is a tábrorért, nem is az ottani ingatlanért, hanem ezzel a gyerekekért, az ifjúságért tettek és tesznek.  Társadalmi munkát végeztek érte, mely kifejezés mára már kevéssé használatos. És ezt az önkéntes  munkát nem azért végezték, mert bárki előírta nekik, hanem mert szívükből adták és szívesen mentek Zánkára.                   

Fedett terasz az ebédlő körül 

Valamikor óriási beruházásnak számított itt az étkező és a konyha megépítése. Újdonság, hogy ma faoszlopokkal és ízléses, erdei környezetbe illő féltetőkkel kialakították a korábban nem is létező, méretes "ragalját". Csak mert szeretem a ragalja szót. Apu mondta a szőlőben: Hozd a létrát a ragaljáról.  De ezt nevezzük inkább fedett terasznak. Nézzük inkább az épület ékének.   Alatta volt most egy pad szemben a zászlókkal, ott beszélgettem Endre bácsival például a kerékpározásról, kedvenc környékbeli szakaszairól. Szerintem régi terv volt ez a teraszosítás, ami állagmegóvásra, árnyékolásra és a férőhely növelésére is alkalmas. Az épület utca felé és a zászlók felé eső oldalai kerültek tető alá. A mosdók, zuhanyzók ott fenn teljesen jók. Egészen fenn egy kispálya focinak, de ez már megvan egy ideje. A közösségi épületben ment egy Zánka-film és fotóalbumokat lehetett végignézni. Ervinnel mi is benne voltunk az egyikben. Egy helyen egy névsorban egykori aláírásom.      

Azt hittem, hogy ma is nehéz vendéget találni. De azt hallom, hogy mára felkapott hely. Maradjon is így.

Amit erősítene lehetne, hogy a bicskei családok végre jobban felfedezzék, sajátjuknak érezzék a lehetőséget.   Találkoztam olyan tanárnővel, aki az elmúlt 8-10 évben minden nyáron nyaraltatta iskolája diákjait a Bicskei járásban lévő községből.

Elhangzottak ünnepélyes köszöntők, beszédek, visszaemlékezések. Aztán zászlófelvonás Krajczár Gyula, Fenyvesi Endre és Néma Pál tanár urak álltak a zászlórudak mellett.

Én a tölgyest szerettem mindig, hogy egy erdőben vagyunk. Aki rákeres Zánkára és légi fotókat néz, meg is látja mekkora erdőben vagyunk. Szerettem, hogy ez egy kőbánya volt valaha, amit visszanyert magának a növényzet vagyis a pionír vegetáció.  Ez azért különös, mert pionírnak az olyan növényeket, növénytársulásokat nevezzük, amik a területi pusztulás okának (kőbánya) megszűntével elsőként megjelennek, illetve telepednek meg. Aztán "megtelepültünk" rajta mi is, a bicskei pionírok. Szerettem a hátsó kaput, a művészkijárót, amin főleg akkor mentünk ki, ha a Hegyestűre túráztunk vagy a Káli-medencébe, amiről akkoriban nem lehetett semmit hallani a sajtóban, mert Mártha István és barátai akkor még nem indították el Kapolcsot. Bírtam az éjszakai őrséget. Akkor minden egészen más volt, minden különös arcát mutatta. Hiába voltam csak 2 órát őrségben a társammal, engem olyan készenléti állapotba tett (mekkora égés lenne, ha tőlem vinnék el a zászlót), hogy reggelig nem aludtam. Amikor mentem egy járőr-kört,  arra kellett vigyáznom, hogy a lépéseim ne hallatszanak a murvában. Hagyjam aludni a társulatot.   

Mindenki hazaért 

Nem tudom, hogy hány  ezer vagy hány tízezer gyerek nyaralt itt, nem tudom mennyi vendégéjszakáról beszélünk gyermekek vonatkozásában - de közülük vagy közülünk m.i.n.d.e.n.k.i. hazaért e fél évszázadban. Mindenki. Ismert, hogy 2019-ben  augusztus 1-ig összesen 93 esetben 204 személyt mentettek ki a Balatonból, 2018-ban ugyanerre az időszakra 137 eset és 274 személy jutott.  Utóbbi adatokat csak a kontraszt kedvéért. (És az igényes dumákért, miszerint a tanár nyáron csak nyaral.) 

A vízimentés jelentős részben a VMSz végzi ( a vízi rendészettel) a diszpécseri központja sokáig a szomszéd várban, Zánka Úttörőváros kikötőjében volt

Azt hallom, jobb hajójuk van mint a rendőröknek.

Vízen kilencvennel megy, az olyan mintha 300 km/h mennél kocsival, de nem is összehasonlítható egy az egyben. 

Mazsi  

  Gyuszi bácsival Zánka történetéről vagyis a zánkai bicskei tábor történetről voltak nagy beszélgetéseink  dokumentumok alapján. A következő utam Lanczendorfrné Kósa Katalin tanárnőhöz vezet majd. Édesapja, Kósa Dezső bácsi alapító feljegyzéseit, dokumentációját is szeretném rögzíteni  egy írásban az utókornak.       

Itt a legjobb a tábortűz volt. Szécsi Ervin gitározott. (Míg játszott, eszembe jutott egy 1995. augusztus 11-én történt eset, amit meg is írtam. A levél Gyuszi bácsi gyűjteményében van, a levelet Kulcsár Mihály igazgató úr írta alá. Vízbe esett egy kisunoka egy zirci vizibicikliről a bóján túl. Utána ugrott a nagypapa, aki rosszul lett. A bicskei vizibicikliről, amin erdélyi gyerekeket vitt Szécsi Ervin - azonnal a vízbe ugrott és segítségükre sietett. Először az unokát hozta ki a járművükre, aztán a nagyapát. Ők zirciek voltak, nem a táborban nyaraltak. Az unoka 30 év körüli lehet ma.)  

A tábortűz mellett Ágoston László volt a showman, akárcsak  a játékos vetélkedő (emlékezetes) vezetője. A zene odáig hatott, hogy volt aki lábost és kanalat hozott dobnak, más pet-palackokat csapkodott össze és szintén a ritmusszekciót erősítette az üvegbe való fújás dél-amerikai hanghatása. Skiffle-stílus. A legjobb orgánum és énekhang tulajdonosa mellettem ült. Kell ennél több?  Gondolom, mindenki örült a koncertnek éjjel. De ilyen ez a popszakma. Vasárnap éjjel három óra előtt tértünk nyugovóra. Ez volt az a  vendégéjszaka. A következő napra alig emlékszem, mert annyira aludtam volna még. Az biztos, hogy elmentünk ketten egy zalai kis faluba, nem olyan messze. Kaszált Ervin a birtokon. Gereblyéztem. Epret szedett. Megettem volna mindet, de ő is kért. Még ilyet! Saját kertjében epret szüretel és még kérni is akar belőle? Hová lesz így a világ? Házi sajtot ettünk tőgymeleg tejjel. Vettünk és vittünk csempét, járólapot és cementet. De ez már egy másik történet.

Beszámoló arról a versenyről, ahol két bicskei általános iskolás és a Csabdi intézményben tanuló diák is nagyon szép eredményeket értek el saját korcsoportjaikban.
 
 A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola évekkel ezelőtt hívta életre ezt a versenyt a Hit Gyülekezete által fenntartott intézmények és az állami iskolákban a kötelezően választható hit - és erkölcstan keretén belül. Erre az  ország iskoláiban a Hit Gyülekezete hitoktatását választó diákok nevezhettek. 
 
  A verseny célja: A Szent Biblia olvasásának megszerettetése.   
  
Három fordulós, egyéni, levelezős versenyen vehettek részt a diákok, amit az országos döntő követett.
    
 A feladatokat a Bevezetés a Biblia Világába és a Biblia Világa című tankönyv alapján állították össze, a tananyagban való előrehaladás figyelembevételével.
 
A versenyt évfolyamonként hirdették meg elsőtől hetedik  osztályig.
Papíralapon kellett kitölteni és e-mailben beküldeni a megoldásokat.
A három forduló összpontszáma alapján kaptak a tanulók meghívást a döntőre.

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános iskolából Dóczé Krisztián 3. osztályos, Szabó Lilianna 5. osztályos tanuló jutott tovább, míg Csabdiról a Petőfi Sándor Általános Iskolából Szabó Johanna 7. osztályos tanulót hívták a döntőre, amit Budapesten a Bornemisza Péter Gimnáziumban rendeztek meg május 26-án.
  Krisztián, Lilianna és Johanna országos döntőben is megmutatták, milyen jól ismerik a Szent Bibliát.
A döntőn  segédeszközt, Bibliát, tankönyvet nem lehetett használni, a feladatok megoldásait írásban kellett rögzíteni. 

A versenyfeladatok három helyszínen, minden évfolyamnak egyszerre  zajlottak, játékos hangulatúak voltak, de a témához illően mégis komolyak. 

A 3. évfolyamon 127, az 5.-en 106, a 7. évfolyamon is több, mint 90 induló volt, s a 15-16 legjobb eredményt elérőket hívták be az élő döntőre.

A döntőn Dóczé Krisztián a 6., Szabó Lilianna a 7., Szabó Johanna pedig a 11. helyezést érte el a saját korcsoportjában.

A felkészítők Mikus Györgyi (Bicske) és Longa Mária (Budapest) hitoktatók voltak. 

Ezúton is gratulálunk!

A bicskei Földházi Zsófi a Román Amatör Open 2022 nemzetközi versenyen a Ladies bruttó 2. helyen végzett.  Az első képen Zsófi mellett a Román Golf Szövetség elnöke, Nicolae Kovács látható. Szép volt Zsófi! Köszönjük! Gratulálunk. 

Gyakorlás a verseny előtt. 

A verseny közben. 

Turbucz Dávid történész munkáira hivatkozik a ma reggel megjelent Telex cikk. A tudós csabdi és bicskei kötődésekkel is rendelkezik. A bicskei Nagy Károly Városi Könyvtárban is hallhattuk emlékezetes előadását ebben a témában a Szülőföldünk Helytörténet Klub részeként.

Részletek.... 

Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének beszámolója. 

Teljes védőfelszerelésben és légzőkészülékben futottak fel a tűzoltók a Duna-parti lépcsősoron május 20-án Dunaújvárosban. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lépcsőfutó bajnokságán az évek óta visszatérők mellett új versenyzők is rajthoz álltak. Korcsoport szerint külön kategóriákban, valamint egyéni és csapatversenyben is értékelték a szintidőket.

A sorban már tizenharmadik alkalommal megrendezett bajnokságnak minden évben a Duna-parti lépcsősor ad otthont. A verseny különlegessége, hogy a lépcsősor több szakaszra tagolt, ezért mikor a versenyzők már úgy látják, hogy mindjárt célba érnek, akkor szembesülnek vele, hogy még néhány lépés hátra van. A csaknem kétszáz lépcsőfok szintmagassága és mélysége is eltérő, amely tovább nehezíti a versenyt. A feladat teljesítése nagy koncentrációt, fizikai erőnlétet és kitartást igényel a résztvevőktől. A teljesítményt minden évben befolyásolja az időjárás is. Tavaly szitáló ködben futottak fel a hivatásos, önkéntes, önkormányzati és létesítményi tűzoltók. Ezúttal pedig a nyárias hőség támasztotta plusz teherrel is meg kellett birkózniuk a versenyzőknek, akiket Vizi Ignác tűzoltó ezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese köszöntött.

A bajnokságon tizenegy csapat csaknem ötven versenyzője indult: a székesfehérvári, a dunaújvárosi és a sárbogárdi hivatásos tűzoltók, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság két csapata, a bicskei önkormányzati és önkéntes, valamint a lajoskomáromi önkéntes tűzoltók, a Sárvíz Tűzoltó Egyesület csapata, továbbá a dunaújvárosi papírgyár és vasmű létesítményi tűzoltói. A versenyzők teljes védőruházatban és kompozit palackos légzőkészülékkel futottak fel időre a lépcsősoron.

A harminc év alatti korosztályban a vasmű létesítményi tűzoltóságának színeiben induló Czinkoczi Ábrahám 52,71 másodperc alatt győzte le a lépcsőfokokat, és vívta ki abszolút összetett versenyben is a bajnoki címet. A 30-39 év közöttiek korcsoportjában Berta Bence tűzoltó főtörzsőrmester, a székesfehérvári hivatásos tűzoltó-parancsnokság különlegesszer-kezelője győzedelmeskedett, míg a negyven év felettiek versenyében a papírgyár létesítményi tűzoltója, Lemler Róbert végzett az első helyen. A csapatversenyt a Dunaferr létesítményi tűzoltó csapata nyerte meg, míg a második helyen a papírgyár tűzoltói végeztek, a bronzérmet a bicskei önkormányzati tűzoltók szerezték meg.

Eredmények:

30 év alatti korcsoport:

1. Czinkoczi Ábrahám - Véd-Sz Dunaferr LTP – 52,71
2. Csire József – Véd-Sz Dunaferr LTP – 63,31
3. Séder Norbert – Véd-Sz Papír LTP – 65,03

30-39 év közötti korcsoport:

1. Berta Bence tűzoltó főtörzsőrmester – Székesfehérvár HTP – 68,01
2. Csehó Tamás tűzoltó alezredes – Fejér MKI – 75,10
3. Ódor-Sápi Péter tűzoltó őrmester – Székesfehérvár HTP

40 év feletti korcsoport:

1. Lemler Róbert - Véd-Sz Papír LTP – 63,73
2. Rafai Tibor – Véd-Sz Dunaferr LTP – 69,81
3. Bölcskei József - Véd-Sz Dunaferr LTP - 83,65

Abszolút összesített verseny:

1. Czinkoczi Ábrahám - Véd-Sz Dunaferr LTP – 52,71
2. Csire József – Véd-Sz Dunaferr LTP – 63,31
3. Lemler Róbert - Véd-Sz Papír LTP – 63,73

Csapatverseny

1. Véd-Sz Dunaferr LTP
2. Véd-Sz Papír LTP
3. Bicske ÖTP I. csapat
4. Székesfehérvár HTP
5. Sárbogárd HTP
6. Fejér MKI I. csapat
7. Fejér MKI II. csapat
8. Dunaújváros HTP
9. Bicske ÖTP II. csapat
10. Sárvíz ÖTE
11. Bicske ÖTE női csapat

Íme a bicskei civil szervezet, ami széltében-hosszában jó hírét viszi Bicskének a médiában. Imádja a sajtó a bicskei Kutyaovit és kreatív működtetőit. Ők Bicske legjobban, legtöbbször reflektorfénybe kerülő civil polgárai. Sokan érkeznek hozzájuk vendégségbe az egész országból.  Tevékenységük önkéntes munka minden érdek nélkül. Jobbító szándékukkal  az állatokon kívül emberek mellett is kiállnak. Kiemelt, önkormányzati elismerésüket lapunk többször javasolta már.  

Beszélgetés Prockl Amandával....

Szeretettel várjuk Bicskén vízilabda edzéseinken és nyári úszó és vízilabda táborainkban a gyerekeket.
Az Oázis Sport Club több mint 10 éve tart vízilabda edzéseket Bicskén. Edzéseinken a városi
uszodában minden nap két órán keresztül több tucat gyerek száll vízbe, hogy Szabó Gábor és a Vakán
Gyula edző segítségével sajátítsák el a vízilabdázás fortélyait.
A gyerekek jelentős része az egyesületi busszal érkezik, amely minden nap felveszi őket
Herceghalmon, Mányon és Zsámbékon, majd edzés után vissza is viszi őket a három településre.
A srácokat úszástudásuk és ügyességük szerint osztják általában három részre, a legügyesebbekkel a
többszörös magyar bajnok és egykori válogatott Szabó Gábor foglalkozik, aki évtizedes edzőmunkáját
nemcsak Bicskén kamatoztatja de az Oázis SC ifjúsági és OB1B-es csapatát is irányítja a
Margitszigeten. A kisebbek úszástudását Vakán Gyula csiszolgatja és ő is vezeti be őket a vízilabdázás
kezdeti feladataiba.
Bicskén szépen fejlődik a vízilabda oktatás, a gyerekeket egész évben várjuk. A bicskei vízilabdások
ebben az évben is bemutatkozhattak a budapesti csapat segítségével bajnokságban. A DVL 1. gyerek
bajnokságban jelenleg nem az eredményesség a fontos, hanem az, hogy a srácok megismerjék a
meccsek világát.
Nyári úszó és vízilabda tábor
Nyáron sem pihenhetnek a gyerekek. Már évek óta bevett gyakorlat, hogy a srácok Révfülöpre is
mennek, valamint a nyári szünet alatt több hét edzőtábor vár az oázisban egész évben srácokra.
A vízilabda iránt érdeklődő és mély vízben már úszó gyerekeket várjuk nyári táborainkba. A táborok
kellő számú jelentkező esetén indulnak. Az ár külsősöknek 35 ezer forint egy hétre. Ez tartalmaz két
edzést, ebédet stb.
Bővebb információ: Bilkei Bora 06304942009, bora.oazis@gmail.com
Bővebben www.oazissport.hu
Facebook: https://www.facebook.com/oazisbicske, https://www.facebook.com/oazissc

Ezeken a képeken Valter Attila is látható a Giro d'Italia mezőnyében, a harmadik képen jól kivehető 118-as mezszám(részlet) a kék-fehér-piros mezén. Sisakja szintén fehér-piros-kék.

A 24 éves Valter Attilla országúti versenyzőről és hegyimenőről itt olvashatunk bővebben.

Számomra akkor tűnt fel igazán, amikor azt a tudósítást láttuk élőben, amint a Kékes befutón hajt. 

(Egyéni magyar győzelem akkor volt rám ehhez hasonló hatással, amikor Risztov Évát 2012-ben, a londoni nyári olimpiai játékok közvítetítésén láthattam 10 km-es nyílt vízi úszásban aranyérmet szerezni.) 

Valter Attila "A 2021-es Giro d’Italián negyedik szakaszán a hatodik helyen végzett, és átvette a vezetést a 25 év alattiaknak kiírt versenyben, ezzel pedig jogosult lett rá, hogy felvegye a vonatkozó ranglista élén állót illető fehér trikót. Korábban sohasem fordult elő, hogy magyar kerékpáros a három nagy háromhetes körverseny (Tour de France, Giro d’Italia, Vuelta) valamelyikén kiérdemelte volna valamelyik megkülönböztető trikót. A hatodik szakaszt követően Valter átvette a vezetést összetettben (rózsaszínű trikó, "Maglia rosa"), ezzel az első magyar lett a kerékpársportban, aki a három nagy háromhetes körverseny valamelyikén az összetett ranglista élén állt. Az összetett versenyben három, a fiatalok versenyében öt szakaszon át vezetett. A verseny végén az összetett versenyben 14.-ként, a 25 éven aluliak értékelésében hatodikként rangsorolták."

 Hátsó kereke a zebracsíkon

 A mezőnyrészlet legmagasabbra emelt sisakjában. 

 118

 "Legyünk nagyon-nagyon büszkék: Oláh Martin, Bakos Balázs, Murányi Imre országos második lett a Szegedi Tudományegyetem Janikovszky döntőjében! Gratulálunk!" - írja Vigyikánné Horák Andrea a Vajda Hangján.

Ez a verseny Janikovszky Éva életműve előtt tisztelgett. Erre alkották a Vajdá János Technikumban (nekem míg élek: Gimi) ezt a klipet, illetve egy termet festettek ki a kreatívok olyan képekkel, amik Janikovszky Éva könyveihez szervesen hozzátartoznak.
A filmben szereplő 9. b osztályfőnöke Bodor Kata.
Főszereplők: Murányi Imre, Oláh Martin és Bakos Balázs
Menedzsment: Oláh Martin
Forgatókönyv: Vigyikán Villő
Zene: Sulymosi Gergő (SMG Productions)
Betétdal: https://youtu.be/i-0ATTg-Xno
Lil CJ (Murányi Imre) - Ha én felnőtt volnék (Official music video)

Janikovszkyt megjelenítése érdekében termet festettek a kreatív osztály segítségével. A harmadik fordulóba négy csapat jutott be.

Az elméleti forduló Janikovszky Éva életműve. Egész napokon át irodalmat olvasott ez a három fiú, hogy megragadja a lényeget. A szegedi értékelés szerint sikerült. Gratulálunk.

A hangszigetelő kihelyezését a válasz nem érinti. Továbbra is keressük a választ. 

Tisztelt Izing Antal!

 Megkereséseire válaszul jelezzük, hogy a karbantartási munkálatok a vasúttársaság 50 megújuló állomás programjának keretében valósultak meg.

 Az 50 megújuló állomás programon túl Bicske alsón pályakarbantartási munkálatokat is végez a vasúttársaság. Idén májusban éjszakai vágányzárban dolgoznak majd, ezen munkák elvégzéséhez először még szükséges a kerítés további bontása, a munka végeztével, tervezetten május végén visszaépítik az életvédelmi kerítést is.

 Bicske nagy állomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. Erről a projektről további tájékoztatást ők adhatnak.

Üdvözlettel:

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

Kommunikációs Igazgatóság

Tisztelt MÁV Sajtó! 

További szíves segítségüket kérem abban, hogy megtudhassam: helyeznek-e Bicske alsóra síneket elválasztó biztonsági kerítést, ami az átjárást aladályozza? Lesz-e hangfogó fal bárhol Bicske alsó közelében vagy Bicskén? Ezt a 2009-ben közzétett nyílt levelet azért ajánlanám szíves figyelmükbe, mert az idő már elsodorhatta. A probléma fennáll. https://bicske.blog.hu/2009/01/17/nyilt_level_66?fbclid=IwAR1j340A4BZ9Abyq7J0uxxTBgoVJvkUoNziWrys0mfktbN0jvq0PKDe7TY0

Köszönettel, Izing Antal  

Ma este Lakatos István emlékestet tartottak Bicskén a Könyvtárban, aki 95 éve született Bicskén és közel 20 éve halt meg Budapesten. 
A könyvtárosok nem kis munkával hoztak létre egy tárlatot a Kossuth-díjas, bicskei születésű költő, író, műfordító emléke előtt fejet hajtva.
A Könyvtárban működő Betűkörrel (irodalomkedvelők társasága) együttműködve kiváló közönséggel abban maradtak a szervezők, hogy mindenki vállalhat olvasást - Tőle vagy Róla - vagyis amit Lakatos István írt vagy aminek Lakatos a témája.
Mindenki csupa jót hozott. Nem volt nehéz, hiszen szerencsére a bőség zavarával "küszködünk" a Lakatos-életmű  tekintetben.
Börcs Kriszti választása azért volt számomra különösen értékes - akár az összes többi -, mert nagyon-nagyon elgondokodtató és erős Lakatos-írás egy szentéletű bicskei, római katolikus papról, akinek a neve Ásványi Béla volt.
A 90 éves korában elhunyt atyáról, a bicskeiek örök káplánjáról azt írja - ez ám a döbbenetesen gyönyörű tisztesség és önzetlenség: megfogadta felszentelésekor, hogy ő nem kíván a káplánságnál  magasabb egyházi tisztséget egész életében! 
Felszentelésétől haláláig Bicskén volt káplán! Börcs Kriszti azt is elmondta, hogy 90 éves édesanyja szívesen emlékszik vissza a tisztelendő úrra. 
A plébánia udvarán, a főépülettől teljesen külön, kamraszerű kis ház állt a százados ezüstfenyő mögött. Ebben lakott Ásványi Béla. A káplán tíz évvel volt idősebb az esperesnél. Ötven évig volt káplán, egyszerű tisztelendő úrként halt meg. Mint már írtuk, s ahogy felolvasta Kriszti és ahogy olvasom most magam is tizedszer - semmiféle előléptetést nem fogadott el. Hát... nem volt éppen rangkórságban szenvedő karrierista. Tulajdona nem volt, mert minden jövedelmét gyerekekre költötte, akik csapatostul "lógtak" nála. Az épület egyetlen ablaka a rózsakertre nézett. Egyszer Vass miniszter és az esperes odakönyöltek a párkányra. Gyerekzsivaly, csúszás-mászás, miénk itt a tér, a káplán pedig varrta egy gyerek elszakadt ingjét.
Nem tudtam ezt róla. Amikor kb. harminc éve idősebbeket kérdeztem felőle, úgy éreztem, hogy különcnek gondolták. A különleges Ásványi név gyerekkoromtól megmaradt bennem, mert a temetőben láttam egy gránit sírkőbe vésve - valahol az elején.
Lakatos azt írja, hogy szerzetesi cellának nézett volna ki a kert kis helyiség, de volt két fenyőpolc, tele színes gyerekkönyvekkel, ifjúsági regényekkel, mackókkal és babákkal. A miniszteri látogatás idején a Ne nevess korán társasjátékot játszották.
Ásványi tisztelendő úr hittant tanított az elemiben. "Ásványi Béla, hitoktató 1927-1957" - írja a Bicskei Plébánia honlapja. 

"Íróasztalfiókját ezernyi szentkép töltötte színültig. Minden alkalmat megragadott, hogy ajándékozhasson belőlük." A nagyobb jutalmak az alsó fiókban lapultak, például piros-fehér-zöld végű ceruzák.
Hajnalban kelt, a kismisét ő mondta mindig. Délelőtt végigmesélte a hittanóráit az elemiben. Kora délutántól bárki benyithatott hozzá, a gyerekek is. Vasárnap délelőtt is ott lehettek, ebédig. Boldogan jöttek az apróságok. Sehol Bicskén nem lehetett olyan jól játszani, sehol annyi izgalmas mesekönyv nem akadt, mint a kerti lakban. Életét a gyerekek önzetlen szolgálatának szentelte. Maga is gyerekké változott közöttük. Breviáriumán kívül ő is csak Benedek Eleket, May Károlyt, Verne Gyulát olvasott saját örömére éppúgy mint az ámuldozó hallgatóinak.

A mi Kossuth-díjas költőnk is a kerti házba járt olvasni, ott kapott rá a könyvre, az irodalomra, amint megtanulta a betűvetést. Szigorúság volt. Egy darab könyvet lehetett alkalmanként kölcsönözni. Határidő: két hét. Feltétel: minden könyvet be kellett csomagolniuk otthonra. A könyv tartalmát el kellett mesélnie minden "gyerekkönyvtári tag" bicskei gyereknek a tisztelendő úr füle hallatára, hogy ezzel is bizonyítva legyen: igen, rendesen elolvasta, nemcsak hazahurcolta.      

A tisztelendő úr leült a padlóra a gyerekekhez. Hagyta, hogy megverjék sakkban és malmozásban valamint Csapd le csacsiban.

Dr. Lakatos Frigyes Bicske nagyközség esperes-plébánosa Lakatos István keresztapja volt. Erről tudtam. Ide a blogra írtam róla egy alkalommal, mert a felekezetek papjait azért hívták be az előljáróságra, hogy békében és egyetértésben ők is részt vehessenek a bicskei utcák elnevezésében, amik addig számozottak voltak (közismert tény, hogy ezt tőlünk vette át a Big Apple - vagyis New York City...).

Lakatos István - Ásványi Béla káplánról írja, hogy ő azt mondta, nem kíván ennél magasabb egyházi tisztséget magának egész életében. Mindezt a híres hierarchiában...

"Ásványi Béla szentferenci szegénysége Bicske nagyközség gyér legendáinak egyike volt." 

Lakatos István  

Azt javaslom az érdeklődöknek, hogy a Könyvtár Kézikönyvtárában keressék meg az Újhold-Évkönyv 1986/1-es kötetét és a 160. oldaltól olvassák el Lakatos István Ebéd, miniszterrel (Fejezetek egy önéletrajzból) című remek írását. 

Bicske alsó vasúti megállóhely felújítása során "Vasútállomás" tábla került ki az indóház homlokzatára. Ez jó hír, hiszen "előléptették". Valóban ez történt?

Ma már nem csak megállóhely, hanem állomás? Ha igen, mi áll a kiváló döntés hátterében? A másik kérdés, hogy sokan hiányolják a mosdók, a fűtött váróterem kialakítását valamint a vasűti épület felűjítását is elvárták volna.A Bicskei Szó ezekkel a kérdésekkel fordult a Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságához. A válasz gyorsan megérkezett. 

 "A MÁV Sajtó közleménye szerint az állomások és megállóhelyeknél kihelyezett „vasútállomás” felirat nem a szolgálati hely kategóriáját hivatott megjeleníteni, hanem azt jelzi az utasok számára, hogy ott érik el a vasúti szolgáltatásokat."

"Bicske alsó megállóhelyen a vasúttársaság karbantartási munkálatokat végzett és végez még jelenleg is. Megújult a peronok burkolata, a peronok kisebb mértékben szélesebbé váltak, ezzel is javítva a közlekedést. A peronra hamarosan új peronbútorokat is kihelyeznek. Három új típusú utasbeállót is telepítettek, ezekbe a MÁV-START két új jegykiadó automatát is telepít majd. A biciklivel érkező utasoknak is kényelmesebbé vált a megközelítés, mert a megállóhely mellett, kamerarendszerrel biztosított 20 kerékpártárolót is létesítettek. A világítás kiépítése és a térkövezés javítása még folyamatban van. Az elvégzett munkálatoknak köszönhetően már sokkal kulturáltabb, utasbarátibb környezet fogadja az utasokat.

Az épület felújítása egy következő ütemben történhet meg, ennek vizsgálata folyamatban van, a MÁV szeretne ebben az Önkormányzattal együttműködni. Továbbá a megállóhelyen a Budapesti Fejlesztési Központ megbízásából folyamatban van a P+R, B+R parkoló tervezése." - zárul  a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság válasza. 

A Kisállomás és a Nagyállomás felújítása kapcsán gyakran szóba kerül manapság a két vasúti bázis a Bicskei Szó fórumain is. 

Láttam (pl. egy általam műveltsége miatt nagyrabecsült, több nyelvet ismerő olvasónkat), aki a Kis állomás és a Nagy állomás nevet használja. Nem állítom, hogy hibázik, de úgy véltem, hogy a Kisállomás és Nagyállomás elnevezéssel sem lehet nagy baj. 

A köznyelv „Nagyállomás” és „Kisállomás” néven becézi Bicske vasútállomást és Bicske alsó vasúti megállóhelyet emberöltő óta.

Jómagam azért merem mindkettőt egyben és nagy kezdőbetűvel írni, mert a hosszú idejű használatban állandósulnak, nem külön írandó melléknév és főnév. Összenő, ami összetartozik. Laikusként úgy vélem, így (is) helyes. 

Tanácsot kértem és kaptam a Nyelvtudományi Kutatóközponttól, melynek nyelvi tanácsadó szolgálata megerősítette, hogy nem hivatalos elnevezésként, tulajdonnévi értékben használható a Nagyállomás és a Kisállomás forma.

Amikor a Bicskei Önkéntes Tűzoltók önkéntes munkával felújították a Bicske alsón található bakterházat, új Bicske alsó tábla került homlokzatára – (Fuggerth J. Ferenc iparművész műhelyéből). Akkor is az MTA Nyelvtudományi Intézete (a jelenlegi Nyelvtudományi Kutatóközpont jogelődje) segített. A kérdésünk az volt, hogy helyes lesz-e a „Bicske alsó” pl. kötőjelezés nélkül vagy anélkül, hogy a második szót is nagy kezdőbetűvel írjuk. Megerősítették. Köszönjük. Azt is, ezt is. Nyelvében él a nemzet. 

 Forrás: https://www.tourdehongrie.hu/hirek/kiemelt-szurkoloi-pont-etyeken
Gyerekkorom óta szeretem a kerékpározást, a versenyzőket pedig csodálom. Szóval ez a poszt nem a verseny, nem a rendezvény ellen szól. De arról igen, hogy voltunk-vagyunk egy páran, akik abban reményked(t)ünk, hogy a május 6-án induló Giro di Italia miatt kabinetkérdés Bicske főutcájánák minőségi újjáépítése.

De a remény hal meg utoljára. Mert május 6-ig még van egy kis idő. Bármi lehet. Szívügy Bicske, minden érdek nélkül.  Tudjuk. (Úgy hallottam, hogy a közelmúltban Tour de Hongrie cél előtti, befutó szakaszán akkor éjjel-hajnalban-reggel aszfaltoztak Somogyországban, amikor  délelőtt elrajtolt a mezőny 100 km-re és akkor még a befutón ment a finiser és az úthenger. Annál frissebb aszfalton képtelenség lenne kerékpározni, ami ott készült. Bízunk, reménykedünk Bicske főverőerének hasonló rehabjában. Nagy dobás lenne. 

A hivatalos oldal közleménye szerint minket néz majd ország-világ. Hogy-hogy nem sikerült még kijárni, hogy elkészüljön az államalapítónkról elnevezett út?  

Ami pedig nagy kaland lesz és kevesen tudják:  néhány nappal a Giro nagy rajtja után, három azaz három áthaladással Bicskén - 5 nappal később, május 11-én jön a Tour de Hongrie. A videó ennek útvonalát mutatja be. Tekintsük meg. 

Mivel majdnem ugyanazt az útvonalat használjak, mint előttük 5 nappal a Giro, újabb kiváló ok lett volna eddig is, lehet még  ezután is -, hogy meg kellett volna, meg kell építeni az új bicskei főutat.  

A dunántúli szakasz nem meglepő módon a közelmúltban felújitott utakon zajlik. Bizony-bizony. A Herceghalom- Biatorbágy út burkolatát is kijavították, pedig az talán nem is volt nagyon elhasznált, mint amennyire a bicskei szélesút. 

A napokban megjelent egy partnerségi felhívás a városi honlapon, hogy a Lidl és a lovasudvar közötti terület szabályozása is változik.
http://bicske.hu/friss/telepulesszerkezeti-terv-helyi-epitesi-szabalyzat-es-szabalyozasi-terv-modositasa-hirdetmeny
A befektető elvárásának megfelelően, tárgyi tévedéseket és egészen komoly slendriánságokat is tartalmaz.
A hirdetmény elején felsorolnak helyrajzi számokat.
Köztük olyat is, ami nem is létezik.
Nyilván azt fogják mondani, hogy adminisztrációs hiba. De senki nem ellenőrzi? (Én is szeretnék ilyen adminisztrációs hibát példul az Áfa törvényben, mennyivel jobb lenne a 2,7 %-os ÁFA a 27es helyett.  Tényleg csak egy tizedes vessző).  
Aztán egy törvényi hivatkozás a szövegben, "........2021. évi XCIX Törvény 157. § (1) bekezdés a), b), c) pontjai alapján."
Ha valaki megnézi, a hivatkozott a) pontnak az égadta egy világon semmi köze a szóbanforgó partnerségi egyeztetéshez, de ha már ott volt a törvény szövegében, akkor ide is beteszik.
Következő bekezdésben egy kifejezetten nem létező helyi rendeletre hivatkoznak...
A dokumentációról pedig lehet kérdezni egy nehezen, vagy sokszor nem elérhető telefonszámon, vagy a műszaki irodavezető e-mail címén, javaslatot tenni viszont csak papíron lehet. Az állampolgári javaslat Bicskén nem fér bele telefonon vagy e-mail-en.
Ez a hirdetmény már aláírva itt elérhető.
http://bicske.hu/sites/default/files/hirdetmeny_1.pdf
A polgármester és gondolom a jegyző, irodavezető az aláírás előtt véletlenül sem ellenőrizte, mit tesznek a polgárok elé.
Nézzük a véleményezendő anyagot.
http://bicske.hu/sites/default/files/bicske_tre_modositas_targyalasos_eljaras_-_partnersegi_egyeztetese_0.pdf
Ezt láthatóan egy településtervező készítette, de úgy tűnik, a megrendelő megbízottjai ennek sem nézték meg egyetlen sorát sem.
A helyrajzi számok között itt is több helyen látjuk a nem létező helyrajzi számot, sőt, ezt fokozzák is.
Az 5. oldalon a térképkivágat már megtévesztő jelöléseket alkalmaz.
A 6. oldalon a jogszabálytervezet eltérő jelöléssel jelöli ugyanazt a dokumentumot, felmerül a kérdés, melyik jelölés lesz a helyes a jogszabályban.
A 8. oldal végén behivatkoznak egy képviselő-testületi döntést, ami elindította a jelenlegi módosítást. A következő oldalon ott a határozat a vezetők aláírásával, nem meglepő módon a nem létező helyrajzi számmal a címében. A végén megnézzük azt az előterjesztést (mert a város honlapján elérhető), ami alapján ez a határozat született.
A 11. oldalon a baptista imaházat egy olyan telekre írják, amin nincs imaház. Ez jól látható a szöveg feletti térképkivágaton is, csak nem sikerült értelmezni.
A 15. oldalon leírják, milyen övezetbe sorolják a területet, de azt nem írják mellé bölcsen, hogy az eddigihez képest ez milyen változást jelent (1,5 m-rel nő az építménymagasság, 10%-al nő a beépíthetőség, 10%-al csökken a zöldfelület).
A 16. oldal szerint az érintett terület nem védett, ami igaz is. De a mellette lévő kastély és parkja igen.
A 17. oldal végén azt írják, a tervezett módosítás nincs hatással egyéb tervre, programra. Szerintem a kastély turisztikai lehetőségeire igenis hatással lesz.
A 18. oldal d) pont utolsó bekezdése szerint nem jelent kedvezőtlen hatást a környezetében lévő műemlék, természetvédelmi területre. Tényleg nem?
Aztán jön egy mondat, ami elkezdődik, de nem tudjuk hogyan fejeződik be.
A 20. oldal elején tovább sulykolják, nem gyakorol kedvezőtlen hatást.
A 40. oldal első pontja a műemlék, turisztika figyelembe vételéről ír. A műemlék, arborétum, helyi természetvédelmi terület mellé újabb doboz áruház valóban a legjobb döntés (tudom, ott van már a Lidl, de ha régen valaki rosszul döntött, akkor még nem kell követni az egy hülye százat csinál mondást).
Akkor nézzük ezt az egészet elindító előterjesztést.
http://bicske.hu/sites/default/files/eloterjesztesek/nyilt/60_kiemelt_fejlesztesi_terulette_nyilvanitasrol.pdf
Ugyanaz a két ember jegyzi (településtervező, műszaki irodavezető) aki fent már említésre került, a polgármester nevében, aláírásával.
A nem létező helyrajzi szám már itt megjelent, azóta sem tűnt fel senkinek.
Rögtön a szöveg 3. bekezdésében azzal ideologizálják a változtatást, hogy a Lidl-től a Kanizsai utcáig kereskedelmi-gazdasági építési övezet van jelenleg is, ezért kell a kért területet is ilyen övezetbe sorolni.
Sem a műszaki irodavezető, sem a településtervező nem nézte meg a hatályos szabályozási tervet? Ha megnézték volna, ilyet nem írnak le, hisz a lovasudvar, a Báder-fogadó, a lakóövezet, vagy a Báder nádas egyike sem ilyen övezetben van.
A nem létező helyrajzi szám legalább következetesen végig van vezetve a szövegben.
Az előterjesztés tartalmaz egy szerződéstervezetet is, ami szintén tartalmaz érdekes meglepetést a nem létező helyrajzi számon túl is.
A szerződéstervezet I. 4. pontja tartalmaz egy képviselő-testületi határozat hivatkozást.
Ezt http://bicske.hu/sites/default/files/hatarozatok/60_kiemelt_fejlesztesi_teruletrol.pdf
Vajon mi köze ennek a döntésnek a szóban forgó változtatáshoz? Azért is érdekes, mert a kérelem hónapokkal később érkezett az önkormányzathoz, mint a képviselő-testületi határozat születése, ráadásul nem is azonos területekről szól (tudom, adminisztratív hiba, kész, mossák kezeiket). Azért nézzük már meg, az aláírt szerződésben legalább kijavították?
A szerződéstervezet 17. pont második mondatát csak akkor tudom értelmezni, ha szóban kiegészítem., de a szóbeli kiegészítés jogi relevanciája kétséges.
A 19. pont a tervdokumentáció 15. pontja szerinti példányszámot emleget, de azt nem ismerjük. Az író talán a szerződéstervezet 15. pontja szerinti példányszámról álmodott, csak nem ezt írta le. Vagy a szerződő felek előtt még ismeretlen dologra hivatkozott.

A város vezetése azt kéri a lakosságtól, hogy ezzel kapcsolatban kérdezzen, mondjon véleményt.
Az én kérdésem, hogyan fordulhat elő ilyen előterjesztés, ilyen szerződéstervezet, ez hogyan kerülhet ki a jegyzőn keresztül, a polgármester aláírásával a lakosság, a képviselők elé?!
A többi, amit véleményezni kellene, az már csak a slendrián munkavégzés következménye.
Ugye emlékszünk arra, hogy nagyjából egy évvel ezelőtt ugyanezen emberek közreműködése mentén szintén véleményezni kellett volna a bicskei szeszgyárat és baracsakai utat tartalmazó anyagokat.

A vezetők nem érzik kínosnak ezt? Esetleg a fizetésük felvételekor is csak ennyire figyelmesek?
Láthatóan nem ez az első baki, de talán elvárható, hogy a lakosság elé tisztességesen előkészített, alátámasztott dokumentumot tegyenek, ha még a véleményüket is kérik.

Azért érdemes véleményezni, hogy ne kerüljön az egyéni érdek a közösség elé, lásd példakánt a MOL nyalókáját a városi panoráma közepében.
A lakosság nem arra hatalmazta fel a képviselőket, hogy ilyen silány anyagok alapján a település érdekei elé sorolja az egyén érdekeit. 

Ez a helytörténeti kiadvány szintén Dr. Káli Ferenc tanár úrtól került szerény gyűjteményembe. De azt hiszem, hogy 2018-ban kivetítőn láttam sorait először a Nagy Károly Városi Könyvtárban, ahol Ágoston László tanár úr tartott iskolatörténeti előadást, az akkor éppen 100 éve alapított bicskei iskoláról.

1947/48-tól 1993-ig minden ott végzett tanuló neve szerepel az alábbi dokumentumban, aminek több mint 40 oldalát láthatják. Sőt. Minden kinevezett tanító és tanár neve szerepel itt, akik ebben a korszakban dolgoztak ott. Az igazgatók névsora 1918-1993 közötti időszakra mutat. A mű digitalizációjában ismét a Nagy Károly Városi Könyvtár munkatársai segítettek engem. Átvittem példányom kérésemmel, de érthető módon a Könyvtár pecsétjével ellátott, a helyismereti gyűjteményében mintegy 30 éve kutatható dokumentumot tették adathordozómra. Részemről a megtiszteltetés.